Amikor hosszú évekkel ezelőtt megfogant bennem a gondolat, hogy kellene
írni egy regényt, akkor azt gondoltam, hogy a megírás lesz benne a legnehezebb.
Teljesen kezdő, húszéves fejjel azt hittem, hogy ha megírok egy regényt, akkor
az készen van. Pedig az igazi munka akkor kezdődik, amikor a regény végére
kibiggyesztettük a VÉGE kiírást.
írni egy regényt, akkor azt gondoltam, hogy a megírás lesz benne a legnehezebb.
Teljesen kezdő, húszéves fejjel azt hittem, hogy ha megírok egy regényt, akkor
az készen van. Pedig az igazi munka akkor kezdődik, amikor a regény végére
kibiggyesztettük a VÉGE kiírást.
A mai napig sokan nem értik azt, hogy miért is kell annyiszor átírni. Páran
az én önbizalomhiányomnak tartják, hogy sohasem vagyok elégedett egy regénnyel.
Ez csak természetes, hiszen egy regény sohasem lesz igazán készen. Egyszer csak
befejezzük a javítást, és nagyjából elégedettek vagyunk a munkánkkal.
az én önbizalomhiányomnak tartják, hogy sohasem vagyok elégedett egy regénnyel.
Ez csak természetes, hiszen egy regény sohasem lesz igazán készen. Egyszer csak
befejezzük a javítást, és nagyjából elégedettek vagyunk a munkánkkal.
Az én módszerem biztosan nem a legmegfelelőbb. Úgy dolgozom, hogy először
megírok egy regényt teljesen, majd elrakom pár hétre, és utána ülök neki
átírni. Sokan úgy dolgoznak, hogy folyamatosan írják át az előző részeket, de
én szeretem a két munkamódot teljesen különválasztani egymástól.
megírok egy regényt teljesen, majd elrakom pár hétre, és utána ülök neki
átírni. Sokan úgy dolgoznak, hogy folyamatosan írják át az előző részeket, de
én szeretem a két munkamódot teljesen különválasztani egymástól.
Mostanában éppen átírós, szerkesztős fázisomat élem. Nemrég fejeztem be a
Beszélj hozzám című kéziratom első átírását, és most éppen a Lélek-út című
regényemet szerkesztem át. A Lélek-út az első igazi regényem volt, és írása
után rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. A regény most már legalább hatodjára
íródik át, ami néha igazi gyötrelem számomra. Ennél az írásomnál már
számtalanszor éreztem azt, hogy legszívesebben hagynám, nem megy ez nekem.
Egyedül az első olvasóim inspirálnak, akik szeretik ezt a kéziratot és látnak
benne fantáziát. Az ő tanácsaikba kapaszkodva próbálok most tapasztaltabb
fejjel egy jobb verziót alkotni ebből a regényből.
Beszélj hozzám című kéziratom első átírását, és most éppen a Lélek-út című
regényemet szerkesztem át. A Lélek-út az első igazi regényem volt, és írása
után rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. A regény most már legalább hatodjára
íródik át, ami néha igazi gyötrelem számomra. Ennél az írásomnál már
számtalanszor éreztem azt, hogy legszívesebben hagynám, nem megy ez nekem.
Egyedül az első olvasóim inspirálnak, akik szeretik ezt a kéziratot és látnak
benne fantáziát. Az ő tanácsaikba kapaszkodva próbálok most tapasztaltabb
fejjel egy jobb verziót alkotni ebből a regényből.
Íróiskolán tanultam még a 39-es szabályról. Hemingway szerint 39-szer kell
újraírni mindent, hiszen az átírás különbözteti meg a kezdő írót a tapasztalt
írótól. Ezt valahol meg is tudom erősíteni, bár a tapasztalt író státusztól még
messze állok. Amikor a Lélek-úthoz igazi javítási javaslatokat kaptam, és
feltűnt, hogy máshogy kellene megszólaltatnom a szereplőket, akkor már annyira
elegem volt a kéziratból, hogy legalább másfél évre félre kellett tennem. Most
májusban kaptam csak új erőre, hogy képes legyek alapjaiban megváltoztatni a
regényt.
újraírni mindent, hiszen az átírás különbözteti meg a kezdő írót a tapasztalt
írótól. Ezt valahol meg is tudom erősíteni, bár a tapasztalt író státusztól még
messze állok. Amikor a Lélek-úthoz igazi javítási javaslatokat kaptam, és
feltűnt, hogy máshogy kellene megszólaltatnom a szereplőket, akkor már annyira
elegem volt a kéziratból, hogy legalább másfél évre félre kellett tennem. Most
májusban kaptam csak új erőre, hogy képes legyek alapjaiban megváltoztatni a
regényt.
Mindenképpen fontos, hogy az írás és az átírás aránya 20-80 százalékos
arányban legyenek egymás mellett. Amíg az írás szabad, könnyed és kreatív
munka, addig az átdolgozás során kell igazán vért izzadni. Talán ez a
legnehezebb a regényírásban. Ha belegondolunk, egy hosszabb regény megírása
akár másfél-két évig is eltarthat, és még ha erre rászámoljuk a hosszú
szerkesztést, akkor a legtöbben inkább hagynánk a fenébe az egészet.
Valószínűleg ehhez kell egy kis őrültség és igazi szerelem, amit a történetünk
iránt táplálunk.
arányban legyenek egymás mellett. Amíg az írás szabad, könnyed és kreatív
munka, addig az átdolgozás során kell igazán vért izzadni. Talán ez a
legnehezebb a regényírásban. Ha belegondolunk, egy hosszabb regény megírása
akár másfél-két évig is eltarthat, és még ha erre rászámoljuk a hosszú
szerkesztést, akkor a legtöbben inkább hagynánk a fenébe az egészet.
Valószínűleg ehhez kell egy kis őrültség és igazi szerelem, amit a történetünk
iránt táplálunk.
Stephen Kingnél olvastam, hogy akkor igazán jó egy regény, hogyha már
annyiszor olvastuk el, hogy rettenetesen unjuk az egészet. Néha hasonlóan
vagyok a Lélek-úttal. De addig biztosan van értelme a munkának és az átírásnak,
amíg néha felcsillan az író szeme és felsóhajt, hogy mennyire szereti a saját
történetét, még akkor is, hogyha soha, de soha nem lesz tökéletes és vagy
ezerszer kell nekiülnie az átírásnak. Aki régóta ápolgatja kéziratait, az
biztosan érti, mire is gondolok.
képek forrása: Pinterest
Nagyon örülök, hogy dolgozol a Lélek-úton 🙂
Amúgy én is úgy írtam eddig, hogy fejezetenként újraolvastam, sokszor átírtam, aztán nem is jutottam egyről a kettőre. Most elkészültem a regény első felével, és újraolvasom, de nem javítok bele, nem írok át semmit, mert ez csak arra kell, hogy újra képben legyek és elkapjon ugyanaz a hangulat, ugyanis azt érzem, mintha kicsit lemerültem volna 😀
Egyébként teljesen egyetértek, tényleg a javítás, az átírás a legnehezebb, és én is sokszor megkapom, hogy annyira maximalista vagyok, hogy sosem leszek teljesen elégedett egyetlen munkámmal sem. Viszont ez nem igaz, csak az írás néha tényleg évekig tart 😀
A te javaslataidat is használom hozzá, remélem jobb lesz, mint volt 🙂
Én sokszor kényszerítem magamat, hogy bele se olvassak a regény elejébe írás közben, így az átírásnál először olyan, mintha egy új könyvet olvasnék 🙂
A maximalizmus fontos az írásnál, ez készteti az embert fejlődésre 🙂