![\"\"](\"https:\/\/i1.wp.com\/szaszkogabriella.com\/wp-content\/uploads\/2017\/02\/284b96ea0e8f6be5f493803ac9dbb8fa.jpg\")
<\/a><\/p>\nSamnek<\/strong><\/p>\n R\u00e9g k\u00e9s\u00e9sben voltam, amikor kil\u00e9ptem az alb\u00e9rlet\u00fcnk ajtaj\u00e1n a f\u00e9lhom\u00e1lyban \u00fasz\u00f3 brooklyni utc\u00e1ra. \u00c1ztat\u00f3an szit\u00e1lt a szeptemberi es\u0151, a h\u0171v\u00f6s szell\u0151 mag\u00e1ban hordozta az \u0151sz illat\u00e1t. Minden l\u00e9p\u00e9sn\u00e9l a fejembe has\u00edtott a f\u00e1jdalom, a b\u0151r\u00f6m nedves volt az izzadts\u00e1gt\u00f3l, bel\u00fclr\u0151l l\u00e1zk\u00e9nt \u00e9getett a m\u00e1mor ir\u00e1nti s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s.<\/p>\n Nehezen indult a harmadik f\u00e9l\u00e9vem. \u00dagy t\u0171nt, hogy az \u201eaki drogos volt, mindig drogos marad\u201d mond\u00e1s al\u00f3l \u00e9n sem vagyok kiv\u00e9tel. A ny\u00e1ri egyetemi bulik alkalm\u00e1val a cs\u00e1b\u00edt\u00e1s er\u0151sebb lett. Az els\u0151 p\u00e1r alkalommal k\u00e9pes voltam visszafogni magam, de a feh\u00e9r por l\u00e1tv\u00e1nya \u00fagy vonzotta a tekintetemet, mint a monitor feh\u00e9r lapja. A szavak t\u00e1ncolva szaladtak a pap\u00edrra. A sz\u00edvem gyorsabban dobbant a port\u00f3l, sebesebben t\u0171ntette el a feh\u00e9r fel\u00fcletet a sz\u00f6vegszerkeszt\u0151ben.<\/p>\n Ahogy egyetemista lettem, a vil\u00e1g mintha a hely\u00e9re r\u00e1ndult volna. Irodalomkedvel\u0151, intelligens emberek vettek k\u00f6r\u00fcl, akikkel az amerikai focin k\u00edv\u00fcl m\u00e1sr\u00f3l is lehetett besz\u00e9lgetni. Olyan bulikba ker\u00fcltem, ahol nem lettem \u00e9g\u0151 akkor, hogyha elkezdtem Phillip Rothr\u00f3l vagy Margaret Atwoodr\u00f3l besz\u00e9lgetni. A r\u00e9gi drogos haverjaim az \u00edr\u00e1s eml\u00edt\u00e9s\u00e9re okosgyereknek<\/em>\u00a0c\u00edmk\u00e9ztek, amit egy\u00e1ltal\u00e1n nem b\u00f3knak sz\u00e1ntak. Sok \u00e9vig \u00e9n is duzzasztottam az el\u0151\u00edt\u00e9leteimet az egyetemist\u00e1k fel\u00e9, akik nem ismerik a neh\u00e9z l\u00e9tet, akiknek anyu \u00e9s apu fizeti a tand\u00edj\u00e1t. Szem\u00e9lyes szenved\u00e9seimmel magasabb rend\u0171 irodalm\u00e1rnak \u00e9reztem magam n\u00e1luk. Az \u00e9n hangom drogos, lecs\u00faszott fi\u00fak\u00e9nt olyan tiszt\u00e1n csenghetett, mint a velem k\u00f6z\u00f6s sorsban osztoz\u00f3 neh\u00e9z h\u00e1tter\u0171 \u00edr\u00f3k\u00e9.<\/p>\n Azt\u00e1n kider\u00fclt, hogy nem csak bek\u00e9pzelt gazdagok gyerekei j\u00e1rnak az NYU-ra. Sokuknak komoly gondjaik voltak, emellett arra is f\u00e9ny der\u00fclt, hogy nem csak \u00e9n szeretem drogokkal p\u00f6rgetni az \u00edr\u00e1st. M\u00e1gnesk\u00e9nt vonzottam magamhoz a probl\u00e9m\u00e1sabb \u00edr\u00f3kat, azonnal megtal\u00e1ltam a saj\u00e1t t\u00e1rsas\u00e1gomat, ahol bet\u00e9pve m\u00e9g az irodalomr\u00f3l is lehetett besz\u00e9lgetni, nem csak arr\u00f3l, hogy \u00e9ppen melyik csajt fogom megdugni aznap \u00e9jszaka.<\/p>\n Az indok azonban nem ments\u00e9g. Drogozhattam irodalmi ind\u00edtat\u00e1sb\u00f3l, a meggy\u00f6t\u00f6rt eml\u00e9kek s\u00falya miatt, esetleg az\u00e9rt, hogy felszedjek valakit, a v\u00e9ge ugyanaz maradt: szenved\u00e9s a megvon\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n Augusztus v\u00e9g\u00e9n k\u00e9t h\u00e9tre elvon\u00f3ra mentem, \u00e9s rendes emberk\u00e9nt elmentem pszichol\u00f3gushoz is. Nem akartam kibukni az egyetemr\u0151l, t\u00falzottan r\u00e1kaptam az \u00e9rtelem \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gek \u00edz\u00e9re.<\/p>\n A harmadik f\u00e9l\u00e9v d\u00f6c\u00f6g\u0151sen indult. Szeptember elej\u00e9n a b\u00e1ty\u00e1mnak kellett kirugdosnia az ajt\u00f3n, hogy elmenjek egy fakultat\u00edv \u00edr\u00f3i szemin\u00e1riumra a szomsz\u00e9d utc\u00e1ba.<\/p>\n R\u00e1gy\u00fajtottam, l\u00fcktet\u0151 zen\u00e9t dugtam a f\u00fclembe, \u00e9s figyeltem, ahogy az es\u0151s utca n\u00e9ha elmos\u00f3dik, majd ki\u00e9lesedik a szemem el\u0151tt. Majdnem tov\u00e1bbmentem a k\u00e1v\u00e9z\u00f3 mellett, a hideg leveg\u0151 sokkal jobban esett, mint az el\u0151sz\u00f6r gondoltam volna.<\/p>\n Azt\u00e1n m\u00e9gis kir\u00e1ntottam a f\u00fclhallgat\u00f3t, \u00e9s a zsebembe t\u00f6mtem. Bel\u00e9ptem k\u00e1v\u00e9illatt\u00f3l terhes k\u00f6nyves atmoszf\u00e9r\u00e1ba, \u00e9s szinte \u00e9reztem, ahogy a sz\u00edvem visszah\u00faz\u00f3dik a bord\u00e1im k\u00f6z\u00e9. A r\u00e9gies polcokon vastag kupacokban pihentek a k\u00f6nyvek. Oldalra h\u00faz\u00f3dtam, amikor egy l\u00e1nnyal v\u00e9letlen\u00fcl \u00f6ssze\u00fctk\u00f6zt\u00fcnk.<\/p>\n \u2013 \u00ad\u00cdr\u00f3s szemin\u00e1riumra j\u00f6tt\u00e9l? \u2013 k\u00e9rdezte a t\u00falm\u00e9retezett, piros keretes szem\u00fcveg m\u00f6g\u00fcl, ami er\u0151s kontrasztba ker\u00fclt fekete, oldalra font haj\u00e1val.<\/p>\n Egy fut\u00f3 pillanatra tal\u00e1lkozott a tekintet\u00fcnk, \u00edgy jobban meg tudtam n\u00e9zni a l\u00e1ny szab\u00e1lyos von\u00e1sait, apr\u00f3 orra szinte elt\u0171nt a szem\u00fcveg alatt.<\/p>\n \u2013 Minden \u00edr\u00f3t felismerek \u2013 nevetett fel zavartan. \u2013 A benti szob\u00e1ban \u00fcl\u00fcnk. \u2013 A p\u00e9nzt\u00e1rc\u00e1j\u00e1t \u00e9s a k\u00f6nyveit gyorsan mag\u00e1hoz \u00f6lelte, hogy kezet ny\u00fajthasson. \u2013 Sam Vogrin.<\/p>\n \u2013 David Pennington.<\/p>\n \u2013 Jaj, im\u00e1dom a nevedet! \u2013 azonnal el\u0151 is kapta a notesz\u00e9t, \u00e9s lefirkantotta azt.<\/p>\n Zavartan a hajamba t\u00fartam.<\/p>\n \u2013 A Davidet vagy a Penningtont?<\/p>\n \u2013 Mindkett\u0151t! Meg \u00fagy egyben is! A Davideket eleve nagyon szeretem. De gy\u0171jt\u00f6k minden nevet, \u00e9s kital\u00e1lom, hogy milyen karakter lehet m\u00f6g\u00f6tte. Mostans\u00e1g ez a kedvenc j\u00e1t\u00e9kom. Tudom, fura \u2013 feln\u00e9zett egy pillanatra a plafonra mosolyogva. \u2013 De ha \u00edr\u00f3 vagy, akkor meg\u00e9rted.<\/p>\n \u2013 \u00c9n r\u00e9gen a temet\u0151be j\u00e1rtam, hogy neveket keressek. Az sem kev\u00e9sb\u00e9 fura.<\/p>\n Sam cinkosan \u00f6sszen\u00e9zett velem, mintha k\u00f6z\u00f6sen \u0151rizn\u00e9nk a vil\u00e1g titk\u00e1t. A szem\u00fcveg\u00e9n t\u00e1ncolt a k\u00e1v\u00e9z\u00f3 visszafogottan meleg f\u00e9nye. Kettesben akartam vele besz\u00e9lgetni, nem volt kedvem egy eg\u00e9sz csoportban a karaktereim hiteless\u00e9g\u00e9vel foglalkozni, sem a t\u00f6rt\u00e9netem dr\u00e1mai \u00edv\u00e9vel. Sam \u00e9rdekelt, aki \u00f6t percre elterelte a figyelmemet a s\u00f3v\u00e1rg\u00e1sr\u00f3l.<\/p>\n Ennek ellen\u00e9re k\u00f6vettem a m\u00e1sik teremben, ahol m\u00e1r hatan besz\u00e9lgettek az irodalom leg\u00fajabb remekeir\u0151l a g\u0151z\u00f6lg\u0151 k\u00e1v\u00e9 felett. Laza egyetemistafi\u00fak felgy\u0171rt ingben, keresztbe tett l\u00e1bbal lapozgatt\u00e1k az agyongy\u0171rt, sz\u00e9tfirk\u00e1lt k\u00e9zirataikat. Mellett\u00fck kett\u0151, sminkeletlen, elvont l\u00e1nyka \u00fclt, mind a ketten megs\u00e1rgult lap\u00fa k\u00f6nyveket forgattak a kez\u00fckben. Sam \u00fcd\u00edt\u0151en sz\u00e9p \u00e9s felt\u0171n\u0151 volt hozz\u00e1juk k\u00e9pest.<\/p>\n A kab\u00e1tomat a sz\u00e9kre ter\u00edtettem. Letettem a mapp\u00e1t, amiben egy k\u00e9t napja \u00edrt novell\u00e1m pihent. Kivettem a nyomtatott lapokat, mire Sam \u00f3vatosan meg\u00e9rintette a kezemet. \u00d6sszerezzentem. A l\u00e1ny mosolyogva a v\u00e1llamra tette a kez\u00e9t.<\/p>\n \u2013 Nem akartalak megijeszteni \u2013 suttogta. \u2013 Megn\u00e9zhetem?<\/p>\n B\u00f3lintottam Sam fel\u00e9, aki \u00f6sszer\u00e1ncolt szem\u00f6ld\u00f6kkel, m\u00e9ly \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel kezdte falni a novell\u00e1m sorait. Sam a t\u00f6rt\u00e9netembe menek\u00fclt, am\u00edg a t\u00f6bbiek m\u00e1s \u00edr\u00e1sokat kezdtek t\u00e1rgyalni, de mi nem tartoztunk k\u00f6z\u00e9j\u00fck. Ketten hamarosan k\u00fcl\u00f6n csoportot alkottunk.<\/p>\n ***<\/p>\n S\u0171r\u0171n zuhogott a szeptemberi es\u0151, a hajamb\u00f3l egyenletesen csepegett az arcomra. A k\u00e1v\u00e9z\u00f3 k\u00fcls\u0151 fal\u00e1nak t\u00e1maszkodva cs\u00f3kol\u00f3ztam Sammel sz\u00ednj\u00f3zanul. Hossz\u00fa \u00f3r\u00e1kig besz\u00e9lgett\u00fcnk a k\u00f6nyvekr\u0151l, v\u00e9gletes vit\u00e1kba mer\u00fclt\u00fcnk az \u00edr\u00e1sr\u00f3l. Sam nem \u00e9rtette a r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9netek ir\u00e1nti rajong\u00e1somat, \u00e9n viszont r\u00e9szletes el\u0151ad\u00e1st tartottam neki arr\u00f3l, mi\u00e9rt is kellenek ezek az embereknek. Azt merte mondani, hogy ann\u00e1l jobban \u00edrok, minthogy r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9netekre pazaroljam a tehets\u00e9gemet.<\/p>\n Azt\u00e1n elkezdtem a sz\u00e1j\u00e1t n\u00e9zni, szab\u00e1lyosan \u00edvelt als\u00f3 ajk\u00e1t, \u00e9s tudtam, hogy meg fogom cs\u00f3kolni. Pont ott az utcai l\u00e1mp\u00e1k fojtott f\u00e9nye alatt, az \u00fctemesen dobol\u00f3 es\u0151ben tettem meg, mint egy ny\u00e1las romantikus filmben.<\/p>\n Soha, senkivel sem cs\u00f3kol\u00f3ztam m\u00e9g annyi ideig. Sam n\u00e9ha megszak\u00edtott.<\/p>\n \u2013 Nem \u00edrsz nekem olyan novell\u00e1mat, amiben nincsen semmi v\u00e9r vagy borzalmas l\u00e9ny? \u00cdrj le valami egyszer\u0171t.<\/p>\n Mosolyogva megr\u00e1ztam a fejem. N\u00e9ztem, ahogy a l\u00e1ny szem\u00fcveg\u00e9re gy\u0171lnek az es\u0151cseppek, \u00e9s \u00fajra megcs\u00f3koltam. Belefeledkeztem k\u00e1v\u00e9t\u00f3l keser\u0171, selymes nyelv\u00e9nek \u00e9rint\u00e9s\u00e9be.<\/p>\n Sam p\u00e1r perc m\u00falva jutott sz\u00f3hoz. Akkor m\u00e1r a bels\u0151m remegett az izgalomt\u00f3l, \u00fagy \u00e9reztem, azonnal elmenn\u00e9k, hogyha ott hozz\u00e1m \u00e9rne. De \u0151 nem tett olyat, csak \u00f3vatosan simult nekem az es\u0151ben, v\u00e9gigsim\u00edtotta az arcomat \u00e9s a sz\u00e1mat. Nem mondta, hogy menjek fel hozz\u00e1, t\u00falzottan rendes l\u00e1ny volt ahhoz.<\/p>\n \u2013 Megh\u00edvhatsz vacsor\u00e1zni \u2013 azzal a farmeron zseb\u00e9be cs\u00fasztatta a pap\u00edrra firkantott telefonsz\u00e1m\u00e1t. Fels\u00f3hajtottam az \u00e9rint\u00e9st\u0151l. \u00c9n m\u00e1r j\u00f3val el\u0151bb megadtam neki a sz\u00e1momat.<\/p>\n Egy \u00fajabb hossz\u00fa, k\u00ednz\u00f3 cs\u00f3k ut\u00e1n magamra hagyott a mell\u00e9kutca s\u00f6t\u00e9tj\u00e9ben. Sok\u00e1ig sz\u00edvtam magamba a f\u00fcst\u00f6s szeptembert. Figyeltem az elhalad\u00f3 embereket, hagytam, hogy a testem \u00fajra lenyugodjon. \u00c9lveztem a hull\u00e1mokban v\u00e9gigterjeng\u0151 kiel\u00e9g\u00edtetlen izgalmat, amely \u00f6sszekeveredett a v\u00e1ros esti f\u00e9nyeivel.<\/p>\n ***<\/p>\n \u00d6sszecsavarodott a gyomrom a gondolatt\u00f3l. El\u0151sz\u00f6r n\u00e9ztem s\u00f3v\u00e1rogva a b\u00e1ty\u00e1mra, ahogy mosolyogva h\u00fazta Amy fej\u00e9re a takar\u00f3t egy egy\u00e1ltal\u00e1n nem f\u00e9lelmetes jelenetn\u00e9l, mire a l\u00e1ny d\u00fch\u00f6sen tiltakozott.<\/p>\n Hangosan rezegni kezdett a telefonom az asztalom, amit Chris k\u00f6nnyebben el\u00e9rt. R\u00e1n\u00e9zett a kijelz\u0151re, \u00e9s fel\u00e9m ny\u00fajtotta a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket.<\/p>\n \u2013 Sam.<\/p>\n \u2013 V\u00e1\u00f3 \u2013 vigyorodott el Amy. \u2013 Gondolom, valami l\u00e1ny! Vedd fel!<\/p>\n Sam nem el\u0151sz\u00f6r h\u00edvott az el\u0151z\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1sunk \u00f3ta, de egyszer se vettem fel a telefont. Ledobtam a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket az asztalra, \u00e9s hagytam, hogy tov\u00e1bb rezegjen.<\/p>\n \u2013 Nem veszed fel? \u2013 k\u00e9rdezte Chris. M\u00e1r r\u00e9gen le\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a filmet, hogy kit\u00fcntethessenek teljes figyelm\u00fckkel.<\/p>\n \u2013 Dehogy veszem! \u2013 nevettem fel. \u2013 Egy csaj az egyetemr\u0151l, aki egy\u00e1ltal\u00e1n nem tetszik, de folyamatosan h\u00edvogat.<\/p>\n \u2013 \u00d3, szeg\u00e9ny David! A n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g \u00e1tka. Felvegyem neked k\u00f6vetkez\u0151leg, \u00e9s mondjam, hogy t\u00e9ves?<\/p>\n \u2013 Majd sz\u00f3lok, amikor h\u00edv \u2013 b\u00f3logattam.<\/p>\n Este kilenckor a nappali kanap\u00e9j\u00e1n olvasgattam egy \u00edr\u00e1stechnikai k\u00f6nyvet. Sokszor elv\u00e1ndorolt a figyelmem, kin\u00e9ztem az es\u0151\u00e1ztatta ablakon. F\u00e1jdalmasan sokszor gondoltam Sam hatalmas barna szem\u00e9re \u00e9s okos mondataira az elm\u00falt egy h\u00e9tben. Kerestem a kampuszon, de titkon rem\u00e9ltem, sohasem fogom \u00fajra l\u00e1tni.<\/p>\n Nem akartam b\u00fcntetni saj\u00e1t magammal. Nem akartam kiny\u00edlni, de el\u0151tte musz\u00e1j lett volna. Meg akarta volna ismerni a bels\u0151 vil\u00e1gomat, ami senkire sem tartozott.<\/p>\n A drogos s\u00f3v\u00e1rg\u00e1st felv\u00e1ltotta egy \u00e1ltal\u00e1nos sajg\u00e1s, egy olyan \u0171r, amit m\u00e9g a k\u00f6nyvek sem tudtak bet\u00f6lteni.<\/p>\n A telefonom \u00fajra cs\u00f6ngeni kezdett az asztalon. Arra gondoltam, hogy felveszem, eln\u00e9z\u00e9st k\u00e9rek, elviszem vacsor\u00e1zni, csak hogy halljam m\u00e9g egyszer a hangj\u00e1t. Azt\u00e1n bemutathatn\u00e1m a b\u00e1ty\u00e1mnak, \u00edrhatn\u00e1nk k\u00f6z\u00f6sen \u00e9jjelente hallgatva a szeptemberi es\u0151t. Tal\u00e1n enyh\u00edtene a szor\u00edt\u00f3 f\u00e1jdalmon, tal\u00e1n leemelne r\u00f3lam egy p\u00e1r s\u00falyos terhet, amit a s\u00f6t\u00e9tben a f\u00fcl\u00e9be s\u00fagn\u00e9k.<\/p>\n \u2013 Amy Forester. Nem, itt nincs semmilyen David \u2013 kacsintott r\u00e1m a Amy a konyh\u00e1b\u00f3l. \u2013 Semmi gond.<\/p>\n Letette a telefont, \u00e9s visszadobta az \u00f6lembe a mobilomat.<\/p>\n \u2013 Mindig \u00e9letet mentesz, Forester!<\/p>\n \u2013 Tudom, mi is lenned veled n\u00e9lk\u00fclem?<\/p>\n \u2013 Fogalmam sincs \u2013 s\u00f3hajtottam fel.<\/p>\n P\u00e1r perc m\u00falva eln\u00e9ztem Amyt, ahogy cicanadr\u00e1gj\u00e1ban \u00e9s passzos trik\u00f3j\u00e1ban pakolja a hely\u00e9re az ed\u00e9nyeket. \u0150 legal\u00e1bb az eny\u00e9m volt minden kock\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n \u00dajra Samre gondoltam, \u00e9s \u00f6r\u00fcltem, hogy megk\u00edm\u00e9ltem \u0151t saj\u00e1t magamt\u00f3l. Sohasem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt volna, ebben biztos voltam.<\/p>\n De egy dolgot m\u00e9gis megtettem. El\u0151r\u00e1ntottam egy pap\u00edrt, \u00e9s elkezdtem le\u00edrni ezt a novell\u00e1t. Csak, hogy megmutassam, hogy nem csak r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9netet tudok \u00edrni.<\/p>\n 2016.02.08.<\/p>\n Ma egy k\u00fcl\u00f6nleges Valentin-napi meglepet\u00e9ssel k\u00e9sz\u00fcltem nektek. Id\u0151r\u0151l id\u0151re szeretek \u00edrni egy-egy novell\u00e1t a Maradj velem-hez, \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt, hogy szinte pont egy \u00e9vvel ezel\u0151tt lefirkantottam ezt a r\u00f6vidke \u00edr\u00e1st. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a novella \u00e9lvezetesebb lesz azoknak, akik m\u00e1r olvast\u00e1k a k\u00f6nyvet, … Continue reading <\/a><\/p>\n<\/a>\u2013 Ennyire l\u00e1tszik? \u2013 k\u00e9rdeztem, \u00e9s szinte \u00f6ntudatlanul megszeml\u00e9ltem a k\u00f3cos hajamat \u00e9s f\u00e1radt szememet az ablak visszat\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a>Egy h\u00e9t m\u00falva a h\u00e1rman \u00fclt\u00fcnk a kanap\u00e9n A szellemhaj\u00f3t n\u00e9zt\u00fck a t\u00e9v\u00e9n. Amy l\u00e9pten\u2013nyomon a sz\u00fcrke takar\u00f3val takarta el a szem\u00e9t. Rengeteget f\u00e9szkel\u0151d\u00f6tt, n\u00e9ha bocs\u00e1natokat mormolt fel\u00e9m, amikor oldalba r\u00fagott, de \u00e9n nem Amyre gondoltam, hanem arra, hogy milyen lenne, ha lenne itt m\u00e9g egy l\u00e1ny. M\u00e9g egy l\u00e1ny, aki hozz\u00e1m tartozik. Vajon kij\u00f6nne Amyvel? Sz\u00edvesen n\u00e9zn\u00e9 vel\u00fcnk A szellemhaj\u00f3t? Ugyan\u00fagy hozz\u00e1m b\u00fajna, mint Amy a b\u00e1ty\u00e1mhoz?<\/p>\n<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"