![\"\"](\"https:\/\/i0.wp.com\/szaszkogabriella.com\/wp-content\/uploads\/2023\/01\/325891996_703861284745543_1312371883255317050_n.jpg\")
<\/a><\/p>\nSok\u00e1ig \u00fagy gondoltam, hogy nem akarok err\u0151l besz\u00e9lni, hiszen ez mag\u00e1n\u00fcgy, olyasmi amivel kapcsolatban soha, senkinek sem kellene magyar\u00e1zkodnom, mert h\u00e1t egy\u00e9ni d\u00f6nt\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3. R\u00e1ad\u00e1sul azt is \u00e9reztem, hogy k\u00e9ptelen vagyok igaz\u00e1n sz\u00f3ban besz\u00e9lni err\u0151l a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l. De azt\u00e1n folyamatosan bennem volt az a m\u00e9lys\u00e9gesen fesz\u00edt\u0151 \u00e9rz\u00e9s, hogy ki akarom merni mondani azt, hogy mi tudatosan d\u00f6nt\u00f6tt\u00fcnk \u00fagy, hogy nem v\u00e1llalunk gyereket. Azt hiszem, az\u00e9rt is akarom merni kijelenteni ezt a mondatot, mert m\u00e9lys\u00e9gesen elszomor\u00edt\u00f3nak tartom azt, hogy mennyi el\u0151\u00edt\u00e9let\/b\u00e1nt\u00e1s \u00e9ri a gyerekteleneket, \u00e9s egy kicsit az \u0151 hangjuk is szeretn\u00e9k most lenni.<\/p>\n
Elk\u00e9peszt\u0151nek tartom, hogy 2023-ban \u2013 f\u0151leg Magyarorsz\u00e1gon, f\u0151leg egy n\u0151nek \u2013 rettegve kell kimondania azt, ha nem szeretne gyereket v\u00e1llalni, \u00e9s egyszer\u0171bb hazudnia, hogy eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi gondjai vannak, mint felv\u00e1llalnia a d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t. Emellett nem szeretn\u00e9k pletyk\u00e1k\/tal\u00e1lgat\u00e1sok c\u00e9lt\u00e1bl\u00e1ja sem lenni, mert ez valahogy m\u00e9g nagyobb szorong\u00e1ssal t\u00f6lt el, minthogy ny\u00edltan besz\u00e9ljek err\u0151l. Teh\u00e1t itt van az \u00e9n t\u00f6rt\u00e9netem, amivel a saj\u00e1t lelkemen is nagyban k\u00f6nny\u00edteni fogok.<\/p>\n
Els\u0151k\u00e9nt kezdj\u00fck azzal, hogy az eg\u00e9sz bejegyz\u00e9s sor\u00e1n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy a saj\u00e1t nevemben fogok besz\u00e9lni, nem pedig t\u00f6bbes sz\u00e1mban, de a d\u00f6nt\u00e9st mag\u00e1t hossz\u00fa \u00e9veken kereszt\u00fcl besz\u00e9lt\u00fck \u00e1t a f\u00e9rjemmel, \u00e9s a bejegyz\u00e9st is j\u00f3v\u00e1hagyta \u0151 is, hiszen ketten vagyunk ebben a t\u00f6rt\u00e9netben.<\/p>\n
A gyerektelens\u00e9get mag\u00e1t nem terveztem el\u0151re az \u00e9letemben. Gyerekk\u00e9nt\/fiatal feln\u0151ttk\u00e9nt \u00fagy gondoltam, hogy el fog j\u00f6nni az a pont az \u00e9letemben, amikor majd v\u00e1gyni fogok arra, hogy gyerekem legyen. Anyuk\u00e1m mindig azt mondta, hogy akkor v\u00e1llaljak majd gyereket, amikor m\u00e1r \u00e9get\u0151en \u00e9rzem a sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t annak, hogy erre az \u00fatra l\u00e9pjek. Azt hiszem, kisl\u00e1nyk\u00e9nt nincs is az ember a fej\u00e9ben az, hogy ez d\u00f6nt\u00e9s k\u00e9rd\u00e9se. Valahol minden f\u00f3rumon az j\u00f6n szembe, hogy egy n\u0151 csak az anyas\u00e1gban teljesedhet ki, \u00e9s mindenk\u00e9ppen szomor\u00fa sorsra van k\u00e1rhoztatva az, akinek nem lesz gyermeke. Bel\u00e9nk van nevelve a f\u00e9lelem, hogy gyerek n\u00e9lk\u00fcl egyed\u00fcl maradunk, mag\u00e1nyosan halunk meg, de a f\u00e9lelmet mag\u00e1t nem tartom el\u00e9gs\u00e9ges motiv\u00e1ci\u00f3nak arra, hogy b\u00e1rki gyereket v\u00e1llaljon, m\u00e9g akkor sem, ha ez zsigerileg k\u00f3dol\u00f3dik be az emberbe.<\/p>\n
N\u00e1lam nem j\u00f6tt el az a pont, amikor azt \u00e9reztem, sz\u00fcks\u00e9gem lenne egy kisbab\u00e1ra az \u00e9letemben. Ahogy haladtak el\u0151re a sz\u00fclet\u00e9snapjaim, egyre ink\u00e1bb t\u00e1volinak, s\u0151t fojtogat\u00f3nak \u00e9reztem ezt a dolgot, \u00e9s hossz\u00fa-hossz\u00fa \u00e9veken kereszt\u00fcl m\u00e9g a pszichol\u00f3gusomnak sem mertem felvetni a t\u00e9m\u00e1t, mert olyan szint\u0171 sz\u00e9gyen\u00e9rzet rohant meg. Huszonnyolc \u00e9ves voltam, amikor egy akkori munkat\u00e1rsam megjegyezte, hogy aki n\u0151k\u00e9nt nem akar gyereket, az biztosan csak devi\u00e1ns lehet. Akkor \u00e9pp a szorong\u00e1sos t\u00fcneteim cs\u00facs\u00e1n voltam, \u00e9s igen, abszol\u00fate devi\u00e1nsnak is \u00e9reztem magam. Akkoriban t\u00f6rt\u00e9nt, hogy a k\u00e1dban \u00f6sszezuhanva zokogtam \u2013 mert p\u00e1nikrohamom lett att\u00f3l, hogy egyed\u00fcl kellett a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ba mennem \u2013, \u00e9s felbukkant bennem az az \u00e9rz\u00e9s, hogy \u00e9n ezt a szenved\u00e9st semmik\u00e9pp sem akarn\u00e1m odaadni a saj\u00e1t gyerekemnek, amit \u00e9n \u00e1t\u00e9ltem a ment\u00e1lis gondjaimmal. Ezt tudom, hogy az akkori m\u00e9lypontom mondatta velem, de val\u00f3j\u00e1ban bizony\u00e1ra a bels\u0151 hangom volt, ami sosem tal\u00e1lt r\u00e1 erre az anyai \u00e9rz\u00e9sre, amire elviekben minden \u201enorm\u00e1lis\u201d n\u0151nek r\u00e1 kellene tal\u00e1lnia.<\/p>\n Az azt k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vek pedig csak gombak\u00e9nt n\u00f6vesztett\u00e9k bennem a sz\u00e9gyent, ahogy egyre t\u00f6bb bar\u00e1tn\u0151mnek\/ismer\u0151s\u00f6mnek lett kisbab\u00e1ja k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem. \u00c9n nem irigys\u00e9get \u00e9ltem meg, nem v\u00e1gyat, hanem iszonyatos frusztr\u00e1ci\u00f3t, hogy akkor m\u00e1r biztosan nekem is k\u00e9ne v\u00e1llalnom, mert mindenki ezt v\u00e1rja t\u0151lem. \u00c9n akkoriban m\u00e9g csak pr\u00f3b\u00e1ltam egyben tartani az \u00e9letemet \u00e9s saj\u00e1t magamat.<\/p>\n Sok\u00e1ig \u00fagy \u00e9reztem, gond van azzal is, hogy nem \u00e9rdekelnek igaz\u00e1n a kisbab\u00e1k. P\u00e1ran meg is jegyezt\u00e9k az \u00e9vek sor\u00e1n, hogy \u00e9n nem \u00e1llok a bab\u00e1k el\u00e9 csillog\u00f3 szemmel, s\u0151t a helyzet ink\u00e1bb szorong\u00e1st v\u00e1ltott ki bel\u0151lem. Nem tudom, hogy az egykes\u00e9gem-e az oka, de a mai napig befesz\u00fcl\u00f6k a kisebb gyerekek k\u00f6zel\u00e9ben. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek sz\u00edvem cs\u00fccskei gyerekek a bar\u00e1tn\u0151imn\u00e9l, akiket mindig \u00f6r\u00f6mmel l\u00e1tok, hanem ink\u00e1bb csak azt, hogy \u00f6nmag\u00e1ban nekem nem el\u00e9g, hogy gyerek \u00e9s aranyos, hanem ismerets\u00e9get, kapcsolatot kell kialak\u00edtanom vel\u00fck, mint minden m\u00e1s emberrel. Enn\u00e9l mindig azt \u00e9reztem, hogy ez alapvet\u0151en unszimpatikus von\u00e1s bennem, mint \u201en\u0151ben\u201d, hogy bizony\u00e1ra s\u00falyos hiba van a g\u00e9pezetben. De azt\u00e1n sokszor belegondoltam, hogy a f\u00e9rfiakt\u00f3l sosem v\u00e1rj\u00e1k el a g\u00fcgy\u00f6g\u00e9st, az elal\u00e9l\u00e1st, n\u00e1luk elfogadj\u00e1k, ha nem olvadoznak a gyerekekt\u0151l. A sz\u00e9gyenem miatt tal\u00e1n sosem tudtam megengedni magamnak azt sem, hogy boldogan j\u00e1tszhassak a bar\u00e1tn\u0151im gyerekeivel, de ebben rem\u00e9nyeim szerint m\u00e1r fejl\u0151dtem az \u00e9vek sor\u00e1n. Ahogy kezdtem elfogadni a d\u00f6nt\u00e9semet, \u00fagy ez is mintha javult volna bennem.<\/p>\n Tal\u00e1n ennek a gy\u00f6ker\u00e9t is j\u00f3val hamarabb felfedezhettem volna magamban, hiszen gyerekk\u00e9nt sem j\u00e1tszottam sosem bab\u00e1kkal, mindig jobban \u00e9rdekeltek a kuty\u00e1k, a macsk\u00e1k, mint n\u00e9ha ak\u00e1r a saj\u00e1t kort\u00e1rsaim. Viszont azt hiszem, a t\u00e1rsadalmi nyom\u00e1s bel\u00e9m tolta a sz\u00e9gyent, hiszen l\u00e9tezik egy idea, hogy egy n\u0151nek milyennek kellene lennie. Ez a fajta huzaloz\u00e1s elnyomja az ember bels\u0151 hangj\u00e1t, t\u00e9gl\u00e1r\u00f3l t\u00e9gl\u00e1ra \u00e9p\u00edti benne a szorong\u00e1st, az \u00f6nut\u00e1latot.<\/p>\n Arr\u00f3l tal\u00e1n kevesebb sz\u00f3 esik a t\u00e9ma kapcs\u00e1n, hogy a terhess\u00e9g nagyon sok n\u0151nek kock\u00e1zatos a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9re n\u00e9zve. \u00c9n egy\u00e9rtelm\u0171en ezek k\u00f6z\u00e9 tartozom. Nem testi, hanem pszich\u00e9s gondok miatt. Sokan tudj\u00e1tok r\u00f3lam, hogy gyerekkorom \u00f3ta eg\u00e9szs\u00e9gszorong\u00e1ssal harcolok. Teh\u00e1t a testi t\u00fcneteim sokszor p\u00e1nikrohamokat v\u00e1ltanak ki bel\u0151lem. Sz\u00e1momra teh\u00e1t a terhess\u00e9g pszich\u00e9sen iszonyatosan megterhel\u0151 lenne, mag\u00e1r\u00f3l a sz\u00fcl\u00e9sr\u0151l nem is besz\u00e9lve. (Emell\u00e9 m\u00e1r nem teszem hozz\u00e1 a komplik\u00e1ci\u00f3kat \u00e9s a sz\u00fcl\u00e9ssel kapcsolatos traum\u00e1kat). \u00c9s tudom, a gyerekv\u00e1llal\u00e1s kapcs\u00e1n ez is elhanyagolt, hiszen a n\u0151ket a sz\u00fcl\u00e9sre teremtett\u00e9k, \u00e9s h\u00e1t tudjuk, micsoda vit\u00e1k folynak arr\u00f3l, hogy a baba \u00e9lete ak\u00e1r az anya testi \u00e9ps\u00e9g\u00e9n\u00e9l is el\u0151bbre val\u00f3, teh\u00e1t a n\u0151k ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9ge tudom, hogy m\u00e1r v\u00e9gk\u00e9pp nem fontos. \u00c9n viszont ezt a t\u00e9nyez\u0151t is szeretn\u00e9m kiemelni.<\/p>\n Nagy neh\u00e9zs\u00e9gek \u00e1r\u00e1n siker\u00fclt a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9gemet egyens\u00falyba hoznom \u2013 nincsenek p\u00e1nikrohamaim, persze, tov\u00e1bbra is szorong\u00f3 \u00e9s visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 vagyok \u2013,a harmincas \u00e9veimre siker\u00fclt olyan \u00e9letet l\u00e9trehoznunk, ami szeret\u00fcnk \u00e9lni a f\u00e9rjemmel, \u00e9s olyan munk\u00e1m van, ami\u00e9rt rengeteget harcoltam. A helyzet az, hogy Angli\u00e1ban nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint fel kellene adnom egy j\u00f3 id\u0151re a saj\u00e1t munk\u00e1mat ahhoz, hogy k\u00e9pesek legy\u00fcnk meg\u00e9lni, amit viszont egy\u00e1ltal\u00e1n nem szeretn\u00e9k. Tudom, ez lenne itt a teljesen \u201e\u00f6nz\u0151\u201d faktor. Rengeteget k\u00fczd\u00f6ttem az\u00e9rt, hogy idejussak, \u00e9s teljesen ki tudok teljesedni a munk\u00e1mban, emellett a j\u00f6v\u0151re n\u00e9zve rengeteg tervem van ezzel kapcsolatban. Soha, de soha sem szeretn\u00e9m azt, hogy a saj\u00e1t gyerekem azt \u00e9rezze, hogy nem k\u00edv\u00e1natos, hogy nem akarnak vele foglalkozni, mert fontosabb n\u00e1la a saj\u00e1t \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1som.<\/p>\n R\u00e1ad\u00e1sul a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9gem menedzsel\u00e9se is \u00e9pp el\u00e9g neh\u00e9z \u00f6nmag\u00e1ban is, teh\u00e1t, ha \u00e9n nem ford\u00edtok kell\u0151 figyelmet arra, hogy eleget aludjak, rendesen egyek, rendesen mozogjak, akkor k\u00e1rtyav\u00e1rk\u00e9nt omlik \u00f6ssze az egyens\u00faly, amit fel\u00e9p\u00edtettem. Van hozz\u00e1 el\u00e9g \u00f6nismeretem, hogy tudjam, hogy milyen vagyok akkor, amikor pszich\u00e9sen kics\u00faszok az egyens\u00falyb\u00f3l. Akkor m\u00e9g az \u00e9n feln\u0151tt f\u00e9rjemnek is neh\u00e9z mellettem lennie. Nagyon sok ter\u00e1pi\u00e1mba telt az, hogy elfogadjam \u00edgy, ezzel egy\u00fctt saj\u00e1t magamat. \u00dagy \u00e9rzem, t\u00falzottan \u00e9rz\u00e9keny, t\u00falzottan t\u00f6r\u00e9keny vagyok ahhoz, hogy erre a vil\u00e1gra gyereket v\u00e1llaljak.<\/p>\n A covid alatt, ahogy elt\u00e1volodtunk Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l k\u00e9t \u00e9vre, kezdtem elfogadni saj\u00e1t magamban, hogy bizony, hi\u00e1ba adott n\u00e1lunk minden k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny: heteroszexu\u00e1lis h\u00e1zass\u00e1g, saj\u00e1t h\u00e1z, anyagi biztons\u00e1g, mi nem szeretn\u00e9nk gyereket v\u00e1llalni.<\/p>\n Azt hiszem, m\u00e9g oldalakat tudn\u00e9k megt\u00f6lteni azzal, hogy m\u00e9g az okokr\u00f3l besz\u00e9ljek, de most m\u00e9gis azzal a gondolattal szeretn\u00e9m z\u00e1rni ezt a bejegyz\u00e9st, hogy elegem van a sz\u00e9gyenb\u0151l. Elegem van abb\u00f3l, hogy err\u0151l nem lehet ny\u00edltan besz\u00e9lni. Pedig az eg\u00e9sz teljesen egyszer\u0171 lenne: fogadjuk el m\u00e1sok d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t. Mert nem tudom meg\u00e9rteni, mi\u00e9rt zavar az m\u00e1sokat, ha valaki nem akar gyereket, mi\u00e9rt kell megsz\u00e9gyen\u00edteni, megr\u00e9miszteni, nyom\u00e1st helyezni r\u00e1, gaslightingolni vagy bullyingolni. Ez\u00e9rt mes\u00e9ltem el az \u00e9n t\u00f6rt\u00e9netemet, h\u00e1tha m\u00e1snak is seg\u00edt kapaszkod\u00f3t adni, h\u00e1tha m\u00e1snak kevesebb sz\u00e9gyen\u00e9be fog telni elfogadni \u00edgy saj\u00e1t mag\u00e1t. \u00c9n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00falzottan sok \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6ttem a sz\u00e9gyennel saj\u00e1t magam elfogad\u00e1sa kapcs\u00e1n.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Nagyon sok mindenr\u0151l blogoltam m\u00e1r nektek az \u00e9vek sor\u00e1n. Ny\u00edltan besz\u00e9ltem a p\u00e1nikbetegs\u00e9gemr\u0151l, a szorong\u00e1somr\u00f3l, az eg\u00e9szs\u00e9gszorong\u00e1somr\u00f3l, \u00e9s ennek ellen\u00e9re m\u00e9g soha, egyetlen t\u00e9m\u00e1n\u00e1l sem \u00e9reztem azt, hogy igaz\u00e1n neh\u00e9z lenne r\u00f3la besz\u00e9lnem, viszont most \u2013 hossz\u00fa blogsz\u00fcnet ut\u00e1n \u2013 … Continue reading <\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n