Egyedül érkezett. Bakancslistája első helyén állt, hogy eljusson erre az ismeretlen helyre. A túrázás volt a mindene, otthon már átszelte az
összes lehetséges szakaszt, amit kínált a táj.

   Meldvin Nagy-Britannia déli részéről
származott. 26 éves korára sikerült átszelnie az Atlanti-óceánt. Évekig kuporgatta kevés pénzét, ami éttermi munkájából összejött. Nem gyűjtött sem házra,
sem gyerekekre, sem feleségre. Egyszerűen minden megtakarítását az utazásaira
szánta. Sokan csóválták a fejüket, hogy nem képes benőni a feje lágya, mások csak legyintettek, hiszen elég fiatal volt még a bolondsághoz. Szerintük Meldvin nem fogta fel az élet értelmét, melyhez hozzátartozott az öltöny és az aktatáska. Vagy nem találta meg a megfelelő lányt,
aki kisegíthetné szorult élethelyzetéből.

   Meldvint mindez hidegen hagyta.
Amikor túrázott, akkor érezte, hogy szíve együtt lüktet a világgal.  Amikor a Burger King pénztárgépe mögött állt, haldokolt, és ehhez semmi kedve nem volt ennyire fiatalon. 

   Átszelte tehát az Atlanti-óceánt, kihúzta az ötórás időeltolódás okozta fáradalmakat, és megérkezett a szabadság földjére: életének első észak-amerikai túrájára. Átverekedte magát a torontói
reptéren, és alig várta, hogy egy civilizációmentes terepre érjen. Izzadt volt, koszos és soha ennyire
fáradt, pedig még bele sem kezdett a túrába. Azonban elégedett boldogság öntötte el minden egyes porcikáját a kaland és a szabadság izgalmas gondolatától.

   Torontóban buszra szállt. A kanadai táj élénkzöld színei öntötték el látóterét, a nyitott ablakrésből kellemesen friss és langyos nyári levegő szűrődött be. Hatalmas kamionok
zúgtak el a busz mellett, olyanok, amelyek sohasem látogatják meg az európai utakat.

   Hátizsákja a busz aljába préselődött, csak kézipoggyásza maradt vele. Nem akart hazatelefonálni, nem akart embereket látni. Európa túlzsúfoltságát hátrahagyva kóstolta meg a szabad levegőt.

   A buszról leszállva a legközelebbi tó partján kívánt lepihenni. Harmincperces erőltetett séta és kilenc óra utazás után az idő mintha teljesen átalakult volna. Hamarosan meghallotta a víz csobogását, amely a szél elringató susogásával elegyedett. 

   A sátor felhúzása után levetette ruháit, és
belegázolt a hűvös tó vizébe. Izzadt testét marta a hideg víz, libabőrössé változtatta sima felületét. Felnézett az égre, amely a világ minden tájáról pontosan
ugyanolyannak tetszett. A tiszta amerikai levegő eljutott tüdejének legmélyebb pontjáig.

  Széttárta karjait, és hangosan nevetett fel
az égre.

 képek forrása: Pinterest