{"id":2798,"date":"2019-10-24T11:46:35","date_gmt":"2019-10-24T10:46:35","guid":{"rendered":"http:\/\/szaszkogabriella.com\/?p=2798"},"modified":"2019-10-24T11:46:35","modified_gmt":"2019-10-24T10:46:35","slug":"kora-februar-elso-fejezet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/szaszkogabriella.com\/index.php\/hu\/2019\/10\/24\/kora-februar-elso-fejezet\/","title":{"rendered":"Kora febru\u00e1r els\u0151 fejezet"},"content":{"rendered":"

Tudom, hogy m\u00e1r nagyon sokan v\u00e1rj\u00e1tok a Kora febru\u00e1rt, ez\u00e9rt \u00fagy gondoltam, hogy a bor\u00edt\u00f3 leleplez\u00e9se el\u0151tt itt az id\u0151, hogy mindenkivel megosszam az els\u0151 fejezetet, aki bele szeretne olvasni a reg\u00e9nybe. A m\u00falt h\u00e9ten r\u00e1ad\u00e1sul el\u0151rendelhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a k\u00f6nyv Maxim kiad\u00f3 honlapj\u00e1n, amit okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9ig szuper akci\u00f3ban rendelhettek meg. Ide kattintva t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dhattok az akci\u00f3r\u00f3<\/a>l, itt pedig a Kora febru\u00e1rt rendelhetitek el\u0151.\u00a0<\/a><\/p>\n

Most pedig j\u00f6jj\u00f6n az els\u0151 fejezet! \ud83d\ude42<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

2025. febru\u00e1r 1.<\/p>\n

Josh<\/p>\n

Joshua Westbergnek h\u00edvnak, 1997. febru\u00e1r tizenkettedik\u00e9n sz\u00fclettem Stockholmban, huszonh\u00e1rom \u00e9ves vagyok. Joshua Westbergnek h\u00edvnak, 1997. febru\u00e1r tizenkettedik\u00e9n sz\u00fclettem Stockholmban, huszonh\u00e1rom \u00e9ves vagyok. Joshua Westbergnek h\u00edvnak, 1997. febru\u00e1r\u2026
\nKipattant a szemem. A szob\u00e1ban a b\u00fatorok k\u00f6rvonal\u00e1t sem tudtam kivenni, teljes \u00e9jszakai s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g honolt. A fejemben v\u00e9gtelen\u00edtve ment a nevem, a sz\u00fclet\u00e9sem ideje \u00e9s helye. Furcsa, \u00e9letszer\u0171 \u00e1lmot l\u00e1ttam, amit\u0151l a gondolatok \u00f6sszekeveredtek a fejemben.
\nF\u00e9l\u00e1lomban \u00e9rz\u00e9keltem a kinti id\u0151j\u00e1r\u00e1st. Furcsa volt, a koll\u00e9giumb\u00f3l m\u00e9g sosem hallottam ennyire \u00e9lesen s\u00fcv\u00edteni a febru\u00e1ri szelet. A fejembe tompa f\u00e1jdalom has\u00edtott, ahogy oldalra fordultam az \u00e1gyban. Kiny\u00fajtottam a karomat: egy ismeretlen fek\u00fcdt mellettem.
\nElmosolyodtam. Hom\u00e1lyosan visszak\u00faszott az el\u0151z\u0151 \u00e9jszaka eml\u00e9ke. Az egyetemi haverokkal elment\u00fcnk iszogatni a helyi b\u00e1rba, meg\u00fcnnepelt\u00fck a m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra sikeres vizsgaid\u0151szakot. T\u00edz k\u00f6r tequila ut\u00e1n elvesz\u00edtettem a fonalat, de nem agg\u00f3dtam, a r\u00e9szeg \u00edzl\u00e9semben is b\u00edztam.
\n\u00c9reztem a l\u00e1ny haj\u00e1nak samponos illat\u00e1t. A tagjaim \u00f3loms\u00faly\u00fanak t\u0171ntek, a szememet tov\u00e1bbra is csukva tartottam. Az \u00e1gy k\u00e9nyelmesebbnek t\u0171nt, mint m\u00e1skor, mintha nem is a b\u00e9na koliszob\u00e1mban lettem volna.
\nLehet, hogy a l\u00e1ny lak\u00e1s\u00e1n k\u00f6t\u00f6ttem ki? T\u00fal f\u00e1radt voltam a gondolkod\u00e1shoz. Hagytam, hogy elringasson a metsz\u0151 sz\u00e9l ritmusos hangja.<\/p>\n

\nAnna<\/p>\n

\n\u00c1lmomban hosszasan sugdost\u00e1k a f\u00fclembe a nevemet, mintha arr\u00f3l akarn\u00e1nak megbizonyosodni, hogy biztosan nem felejtem el.
\nT\u00e1gra nyitottam a szemem a s\u00f6t\u00e9tben, az el\u0151z\u0151 \u00e9jszaka keser\u0171s\u00e9ge \u00f6sszegy\u0171lt a sz\u00e1mban. Fels\u00f3hajtottam, a plafont b\u00e1multam a vaks\u00f6t\u00e9tben. Patrickkel \u00fajra veszekedt\u00fcnk, b\u00e1r ez m\u00e1r szinte \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 v\u00e1lt, ha valahov\u00e1 kettesben indultunk el. Az viszont egy pillanatra sem volt megszokott, hogy haza\u00e9rkez\u00e9skor sem b\u00e9k\u00fclt\u00fcnk ki. \u00d6t \u00e9vig egyetlenegyszer sem fek\u00fcdt\u00fcnk le haraggal; most, friss jegyesekk\u00e9nt kellett elkezden\u00fcnk\u2026
\nMegfordultam az \u00e1gyban, \u00e9s szorosan Patrick h\u00e1t\u00e1hoz vackoltam magamat. Besz\u00edvtam az illat\u00e1t, ami hirtelen szokatlannak tetszett. Mintha aznap reggelre a teste v\u00e9konyabb\u00e1 v\u00e1ltozott volna a megszokottn\u00e1l. Minden izmom megfesz\u00fclt, \u00e9s sebesen kutatni kezdtem az \u00e9jjeliszekr\u00e9nyen \u00e1ll\u00f3 l\u00e1mpa kapcsol\u00f3ja ut\u00e1n, de hi\u00e1ba, a kezem a semmit markol\u00e1szta.
\nA sz\u00edvem a torkomba ugrott, ahogy fel\u00fcltem. Hirtelen kikeltem az \u00e1gyb\u00f3l, de az els\u0151 pillanatban be\u00fct\u00f6ttem a combomat egy ismeretlen eredet\u0171 asztalba. Vakon tapogat\u00f3ztam, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl siker\u00fclt megtal\u00e1lnom az ajt\u00f3t, de a villanykapcsol\u00f3t nem tal\u00e1ltam a hely\u00e9n.
\nM\u00e9lyen besz\u00edvtam a leveg\u0151t, a tenyeremmel a falba kapaszkodtam. Halk akartam maradni, mert szinte teljesen biztos voltam abban, hogy nem Patrickkel vagyok egy szob\u00e1ban. Egyetlen t\u00e1mpontk\u00e9nt az ablakok szolg\u00e1ltak, ahonnan v\u00e9kony cs\u00edkban sz\u0171r\u0151d\u00f6tt be a f\u00e9ny. Puha l\u00e9ptekkel a red\u0151nyh\u00f6z l\u00e9ptem, majd m\u00e9gsem t\u00f6r\u0151dve a hangokkal felr\u00e1ntottam azt. Az \u00e9les zajra \u00f6sszerezzentem, de legal\u00e1bb siker\u00fclt f\u00e9nyt juttatnom a szob\u00e1ba. A sz\u00e1m el\u00e9 kaptam a kezem.
\nA hely teljesen ismeretlen volt sz\u00e1momra. A b\u00fatorok diz\u00e1jnosra cser\u00e9l\u0151dtek, a szoba sokkal nagyobb lett.
\nAz \u00e1gyban egy teljesen ismeretlen fi\u00fa hunyorgott, kez\u00e9t a szeme el\u00e9 tartotta a vak\u00edt\u00f3 f\u00e9nyess\u00e9g ellen.
\n\u2013 Te ki vagy? \u2013 k\u00e9rdezte t\u0151lem, mik\u00f6zben a szem\u00e9t d\u00f6rzs\u00f6lgette. \u2013 \u00c9s hol a fen\u00e9ben vagyok?<\/p>\n

\nJosh<\/p>\n

\nA feh\u00e9rre s\u00e1padt l\u00e1ny egy nyomott mint\u00e1s p\u00f3l\u00f3ban \u00e1csorgott az ablak el\u0151tt. Alig l\u00e1ttam az arc\u00e1t a f\u00e9nyt\u0151l. Riadtnak t\u0171nt, ami engem is elbizonytalan\u00edtott. Az rendben van, hogy annyira ber\u00fagtam, hogy nem eml\u00e9kszem az el\u0151z\u0151 \u00e9jszak\u00e1ra, de abban a percben a l\u00e1ny sem t\u0171nt \u00fagy, hogy fogalma lenne b\u00e1rmir\u0151l is.
\n\u2013 M\u00e9g hogy \u00e9n ki vagyok? \u2013 k\u00e9rdezett vissza idegesen. \u2013 Te ki vagy? \u00c9s hogy ker\u00fcltem ide? Eml\u00e9kszem, hogy el\u0151z\u0151 este a saj\u00e1t \u00e1gyamba fek\u00fcdtem le a v\u0151leg\u00e9nyem mell\u00e9!
\nBelet\u00fartam a hajamba, de azonnal megtorpantam. Ugyan arra nem eml\u00e9keztem, hogy el\u0151z\u0151 este hol k\u00f6t\u00f6ttem ki, de abban biztos voltam, hogy k\u00e9tcentisre volt leny\u00edrva a hajam. Aznap reggel azonban hosszabb hull\u00e1mokban tekergett a fejem tetej\u00e9n. Tov\u00e1bbra sem \u00e9rt a v\u00e1llamig, de hossz\u00fa volt, annyi szent.
\n\u2013 Van egy t\u00fckr\u00f6d? \u2013 tettem fel ezt a meglehet\u0151sen furcsa k\u00e9rd\u00e9st.
\n\u2013 Honnan lenne t\u00fckr\u00f6m, amikor azt se tudom, hol vagyok?
\nFelkeltem az ismeretlen szob\u00e1ban, ahol megpillantottam a gardr\u00f3bra szerelt t\u00fckr\u00f6t. \u00d3vatosan meg\u00e9rintettem az arcomat. S\u0171r\u0171bb borost\u00e1m volt a szok\u00e1sosn\u00e1l, a testem kidolgozottabb lett. Csak egy als\u00f3nadr\u00e1got viseltem, \u00edgy sim\u00e1n megvizsg\u00e1lhattam a kiss\u00e9 vastagabb, kock\u00e1s hasamat. Az arcom f\u00e9rfiasabb\u00e1 v\u00e1lt, mintha \u00f6regedtem volna.
\nAz idegen l\u00e1ny mell\u00e9m l\u00e9pett, \u00e9s kiss\u00e9 felsikoltott, ahogy megl\u00e1tta mag\u00e1t a t\u00fck\u00f6rben. Jobban meg tudtam n\u00e9zni \u0151t is: szab\u00e1lyos, b\u00e1jos arca volt, hatalmas z\u00f6ldes szemekkel \u00e9s telt ajkakkal. Igazi klasszikus, finom sz\u00e9ps\u00e9g volt, v\u00e9konyka testalkattal.
\n\u2013 Tegnap m\u00e9g sz\u0151ke volt a hajam! \u2013 k\u00f6z\u00f6lte remeg\u0151 hangon. \u2013 Teljesen m\u00e1shogy hordtam, \u00e9s v\u00e9konyabb voltam.
\n\u2013 Most is tot\u00e1l v\u00e9kony vagy \u2013 jelentettem ki automatikusan, de a l\u00e1ny csak a fej\u00e9t r\u00e1zta.
\nBe\u00e1llt k\u00f6z\u00e9nk a k\u00ednos csend. Az ismeretlen arca annyira lefeh\u00e9redett, hogy elhat\u00e1roztam, megpr\u00f3b\u00e1lok valamit jav\u00edtani a helyzeten. Kezet ny\u00fajtottam fel\u00e9:
\n\u2013 Josh vagyok. \u2013 Groteszknek tetszett a bemutatkoz\u00e1s, miut\u00e1n egy\u00fctt aludtunk.
\n\u2013 Anna \u2013 fogadta el a k\u00e9zfog\u00e1somat.
\n\u00d3vatosan az \u00e1gy fel\u00e9 tereltem. Pr\u00f3b\u00e1ltam magamban letiszt\u00e1zni a helyzetet. Nem tudtam, hol vagyok, nem eml\u00e9keztem semmire. El\u0151sz\u00f6r a drogok jutottak eszembe, de azt sem tartottam kiz\u00e1rtnak, hogy \u00e1lmodom.
\n\u2013 Azt hiszem, meg\u0151r\u00fcltem \u2013 motyogta maga el\u00e9 Anna. \u2013 Igen, biztosan meg\u0151r\u00fcltem! \u00c1ll\u00edt\u00f3lag a nagyap\u00e1m skizofr\u00e9n volt, biztos az j\u00f6tt ki rajtam. Csak eddig rem\u00e9ltem, hogy m\u00e9g huszonkilenc \u00e9vesen nem lesz ilyen gondom.
\n\u2013 Nyugi! \u2013 mosolyogtam r\u00e1 biztat\u00f3an. \u2013 Ha te meg\u0151r\u00fclt\u00e9l, akkor \u00e9n is. N\u00e9zz\u00fck azt, amit tudunk: itt \u00e9bredt\u00fcnk fel\u2026
\nK\u00f6rben\u00e9ztem a szob\u00e1ban: az ablak mellett egy kisebb \u00e9jjeliszekr\u00e9ny \u00e1llt, oldalt egy nagyobb gardr\u00f3b. A tekintetem \u00fajra Ann\u00e1ra siklott, aki tov\u00e1bbra is a sz\u00e1ja el\u0151tt tartotta a bal kez\u00e9t, amelynek gy\u0171r\u0171sujj\u00e1n a jegygy\u0171r\u0171 mellett egy karikagy\u0171r\u0171 d\u00edszelgett.
\n\u2013 Te h\u00e1zas vagy \u2013 folytattam, mire Anna szeme m\u00e9g nagyobbra t\u00e1gult.
\n\u2013 Ezt honnan veszed?
\nEgyenesen a gy\u0171r\u0171kre mutattam, mire Anna maga el\u00e9 tartotta a kez\u00e9t. Megr\u00e1zta a fej\u00e9t.
\n\u2013 Tegnap m\u00e9g csak ez volt meg \u2013 mutatott a jegygy\u0171r\u0171re. \u2013 Tegnap m\u00e9g csak jegyben j\u00e1rtam Patrickkel. Akkor hogy lehet, hogy m\u00e1ra m\u00e1r \u00f6ssze is h\u00e1zasodtunk?
\nA pillanatnyi csendet egy hangos, rockos sz\u00e1m szak\u00edtotta meg, amely a p\u00e1rn\u00e1m al\u00f3l j\u00f6tt. Kutatni kezdtem a telefonom ut\u00e1n, ami \u00e9breszt\u0151t jelzett. Soha ilyen men\u0151 okostelefont m\u00e9g nem l\u00e1ttam: f\u00e9mes k\u00fclseje volt, \u00e9s rohadt gyorsnak t\u0171nt, \u00e9pphogy csak v\u00e9gig kellett sim\u00edtani a kijelz\u0151n.
\nA legnagyobb d\u00f6bbenet akkor \u00e9rt, amikor megl\u00e1ttam az id\u0151j\u00e1r\u00e1s-alkalmaz\u00e1st a telefonom kijelz\u0151j\u00e9n.
\n\u2013 2025. febru\u00e1r elseje van \u2013 motyogtam magam el\u00e9.
\nAnna arca m\u00e9g feh\u00e9rebbre fakult. Ugyanazt gondolhatta, amit \u00e9n: tegnap, amikor lefek\u00fcdt\u00fcnk aludni, m\u00e9g csak 2020-at \u00edrtunk.
\nAnna
\nA t\u00fck\u00f6rben vizsg\u00e1lgattam s\u00e1padt, imm\u00e1r harminch\u00e1rom \u00e9ves arcomat. P\u00e1r perc m\u00falva m\u00e1r biztos voltam abban, hogy Josh telefonja igazat mond a 2025-\u00f6s d\u00e1tumr\u00f3l. Megv\u00e1ltoztam. A von\u00e1saim csak kicsit, de m\u00e9gis \u00e1talakultak a huszonnyolc \u00e9ves \u00e9nemhez k\u00e9pest.
\nHihetetlen volt, hogy elveszett \u00f6t \u00e9v az \u00e9letemb\u0151l. Elveszett minden, de m\u00e9gis megt\u00f6rt\u00e9nt. Valaki barn\u00e1ra festette a sz\u0151ke hajamat, Patrick gy\u0171r\u0171t h\u00fazott az ujjamra, de nem volt egy halv\u00e1ny eml\u00e9kem sem ezekr\u0151l.
\nJosh idegesen nyomkodta a telefonj\u00e1t. Nem volt a helyzet magaslat\u00e1n, az arc\u00e1ra bar\u00e1zd\u00e1kat rajzolt a gondterhelts\u00e9g. Ismernem kellett volna \u0151t, hiszen mellette \u00e9bredtem, de m\u00e9gis teljesen idegennek t\u0171nt.
\n\u2013 Nincs internet \u2013 sz\u00f3lalt meg. \u2013 Nincs t\u00e9rer\u0151 sem. De azt tudom, hol vagyunk.
\nK\u00e9rd\u0151 tekintettel a fi\u00fa fel\u00e9 n\u00e9ztem.
\n\u2013 A semmi k\u00f6zep\u00e9n, Stowe k\u00f6zel\u00e9ben.
\n\u2013 Az hol van?
\n\u2013 Vermontban. -22 fok van kint, h\u00f3viharral.
\nMegr\u00e1ztam a fejem, majd s\u00f3hajtva le\u00fcltem Josh mell\u00e9.
\n\u2013 Sohasem voltam m\u00e9g Vermontban. Long Islanden sz\u00fclettem \u2013 motyogtam magam el\u00e9.
\n\u2013 \u00c9n meg Stockholmban.
\n\u2013 A sv\u00e9dorsz\u00e1giban?
\nJosh elmosolyodott \u00e9s b\u00f3lintott. Kedvess\u00e9ge kicsit oldotta a retteg\u00e9semet.
\n\u2013 Tudsz is sv\u00e9d\u00fcl?
\n\u2013 Tudok sv\u00e9d\u00fcl, de jelen pillanatban ez nem sokat seg\u00edt a szitun. Egy\u00e9bk\u00e9nt meg t\u00edz\u00e9ves korom \u00f3ta New Yorkban \u00e9lek, sz\u00f3val nem vagyok igazi sv\u00e9d. Csak f\u00e9lig.
\nK\u00f6r\u00fcln\u00e9ztem a szob\u00e1ban, ahonnan k\u00e9t ajt\u00f3 ny\u00edlt. Felkeltem, \u00e9s benyitottam az egyik helyis\u00e9gbe, ahol egy sz\u00e9ps\u00e9ges \u00e9s igen t\u00e1gas f\u00fcrd\u0151szoba helyezkedett el. A s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k csempe \u00e9les kontrasztban \u00e1llt a modern, feh\u00e9r sarokk\u00e1ddal. Josh mell\u00e9m \u00e1llt, \u00e9s elismer\u0151sen f\u00fcttyentett.
\n\u2013 Akkor der\u00edts\u00fck ki, hol vagyunk, \u00e9s mi t\u00f6rt\u00e9nt az elm\u00falt \u00f6t \u00e9vben!
\nA szememet forgatva b\u00f3logattam; m\u00e9g mindig er\u0151sen groteszknek t\u0171nt a szitu\u00e1ci\u00f3. Rem\u00e9ltem, hogy ez \u00e9letem legval\u00f3s\u00e1gosabb \u00e1lma, amib\u0151l hamarosan fel\u00e9bredek Patrick mellett, m\u00e9g mindig huszonkilenc \u00e9vesen.
\nJosh kil\u00e9pett a m\u00e1sik ajt\u00f3n, amit azonnal hangos, elismer\u0151 kurjongat\u00e1s k\u00f6vetett. El\u00e1multam a l\u00e1tv\u00e1nyt\u00f3l. Hatalmas, amerikai konyh\u00e1s helyis\u00e9gbe \u00e9rt\u00fcnk. Igazi h\u00e9tv\u00e9gi fah\u00e1z volt k\u00e9t kandall\u00f3val, feh\u00e9r kanap\u00e9val, puha sz\u0151nyegekkel \u00e9s modern b\u00fatorokkal. A nappaliban egy iszonyatosan nagy LCD t\u00e9v\u00e9 terpeszkedett. A hangulat ennek ellen\u00e9re rusztikus maradt a vastag, vil\u00e1gosbarna fagerend\u00e1k miatt.
\nA sz\u00e1mat a kezem el\u00e9 t\u00e9ve n\u00e9ztem v\u00e9gig a falon elhelyezked\u0151 k\u00e9peket, amelyek alatt egy lemez bekeretezett bor\u00edt\u00f3ja d\u00edszelgett. K\u00f6zelebb hajoltam hozz\u00e1.
\n\u2013 Biztos nem ismered ezt a h\u00e1zat?
\nJosh pillanatokon bel\u00fcl mell\u00e9m l\u00e9pett; a kez\u00e9ben egy bekeretezett k\u00e9pet szorongatott. Furcs\u00e1n csillogott a szeme.
\n\u2013 Nem ismerem, de \u00fagy t\u0171nik, az eny\u00e9m \u2013 fel\u00e9m mutatta a k\u00e9pet, amin \u0151 mosolygott a sz\u00ednpadon egy p\u00e1r ismeretlen fi\u00faval. \u2013 Ez kibaszottul az \u00e9n h\u00e1zam!
\n\u2013 Akkor te \u00e9nekes vagy, \u00e9s van egy band\u00e1d \u2013 sz\u00f6geztem le az egy\u00e9rtelm\u0171t.
\n\u2013 Tegnap, amikor huszonh\u00e1rom voltam \u2013 bizonytalanul felnevetett \u2013, akkor is volt band\u00e1m, csak nem termelt annyi zs\u00e9t, hogy ilyen h\u00e1zat vegyek bel\u0151le.
\n\u2013 Akkor \u00fagy fest, hogy j\u00f3l ment az elm\u00falt \u00f6t \u00e9v \u2013 mosolyodtam el.
\nJosh arc\u00e1n \u0151szinte \u00f6r\u00f6m t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt. A konyh\u00e1ba rohant, ahol minden egyes k\u00fcty\u00fct egyenk\u00e9nt felfedezett. Olyan volt, mint egy kisgyerek, aki hirtelen belecs\u00f6ppent a legmen\u0151bb k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1ba. \u00c9n csak v\u00e9gigsim\u00edtottam a gy\u0171r\u0171sujjamon, \u00e9s azon gondolkoztam, hogyan ker\u00fcltem harminch\u00e1rom \u00e9ves h\u00e1zask\u00e9nt egy fiatal zen\u00e9szfi\u00fa \u00e1gy\u00e1ba?<\/p>\n

\nJosh<\/p>\n

\nA konyh\u00e1b\u00f3l benyitottam egy m\u00e1sik helyis\u00e9gbe, ahol t\u00e9nyleg elakadt a l\u00e9legzetem. A hajamba t\u00farva vigyorogtam, ahogy megl\u00e1ttam a k\u00e9t men\u0151 git\u00e1rt, \u00e9s a kever\u0151kkel ell\u00e1tott zeneszob\u00e1t.
\nBiztos voltam benne, hogy \u00e1lmodom. Mintha mindent el\u00e9m raktak volna, amire valaha is v\u00e1gytam. A kezembe fogtam az egyik bekeretezett k\u00e9pet, ahol k\u00e9t m\u00e1sik sr\u00e1ccal p\u00f3zoltam. Ismertem \u0151ket. Az egyik\u00fck Pete volt, gimis haverom, akivel m\u00e1r nagyon r\u00e9g\u00f3ta egy\u00fctt zen\u00e9lt\u00fcnk. Kir\u00e1ly git\u00e1ros volt. A m\u00e1sik sr\u00e1cot viszont konkr\u00e9tan egy hete ismertem meg egy h\u00e1zibuliban. Azonnal elkezdt\u00fcnk dum\u00e1lni a zen\u00e9r\u0151l, \u00e9s meg is besz\u00e9lt\u00fcnk, hogy be\u00fcl\u00fcnk egy s\u00f6rre, \u00e9s dem\u00f3kat cser\u00e9lget\u00fcnk. J\u00f6v\u0151 h\u00e9t kedden. \u00dagy fest, j\u00f3l siker\u00fclt.
\nAnna a szob\u00e1ban termett, am\u00edg elmer\u00fcltem a k\u00e9p n\u00e9zeget\u00e9s\u00e9ben. Az ablakra tapasztotta a kez\u00e9t, ami sejt\u00e9sem szerint egy teraszra ny\u00edlt volna, ha b\u00e1rmit is lehetett volna l\u00e1tni a h\u00f3vihart\u00f3l \u00e9s a m\u00e9teres torlaszt\u00f3l. A l\u00e1ny \u00f3vatosan sim\u00edtotta v\u00e9gig az ablakkeretet, majd megtorpant, ahogy egy sz\u00e1mk\u00f3dos masin\u00e1hoz \u00e9rt.
\n\u2013 Sz\u00e1mk\u00f3ddal lehet kimenni a teraszra?
\nMegvontam a v\u00e1llamat, majd k\u00f6zelebb l\u00e9ptem a l\u00e1nyhoz, \u00e9s megvizsg\u00e1ltam az ajt\u00f3t.
\n\u2013 M\u00e9g ha tudn\u00e1m is a k\u00f3dot, akkor se tudn\u00e1nk kimenni \u2013 mutattam a h\u00f3ra. \u2013 Ki sem lehet nyitni az ajt\u00f3kat, \u00e9s folyamatosan szakad a h\u00f3.
\nAnna arca elkomorodott. \u00d6sszevonta a szem\u00f6ld\u00f6k\u00e9t, de m\u00e9g \u00edgy is gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 volt.
\n\u2013 Azt akarod mondani, hogy nem tudod a saj\u00e1t h\u00e1zad k\u00f3dj\u00e1t?
\nA mellkasomra tettem a kezem.
\n\u2013 M\u00e1ig azt se tudtam, hogy van h\u00e1zam Vermontban. \u00c9s sohasem l\u00e1ttam olyan kec\u00f3t, amib\u0151l k\u00f3ddal lehetett volna kimenni.
\nAnna arc\u00e1n \u00e1tszaladt a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s, \u00e9s \u00fajra a sz\u00e1ja el\u00e9 kapta a kez\u00e9t. A szeme hatalmasra kerekedett, mintha r\u00e1j\u00f6tt volna valami iszony\u00faan fontos dologra.
\n\u2013 Ak\u00e1r el is rabolhatt\u00e1l, \u00e9s most k\u00f6nnyen mondhatod, hogy 2025 van. Bedrogozhatt\u00e1l tegnap este!
\nNem b\u00edrtam ki: elmosolyodtam; de Anna nem t\u0171nt boldogabbnak.
\n\u2013 \u00c9s k\u00f6zben befestettem a hajadat, meg gy\u0171r\u0171t h\u00faztam az ujjadra? Sokat k\u00e9pes vagyok megtenni egy j\u00f3 dug\u00e1s\u00e9rt, de ez m\u00e1r nekem is sok. Nagyon sz\u00e9p vagy, de az\u00e9rt ennyire m\u00e9g \u00e9n se teperek.
\n\u2013 Akkor szerinted mi a magyar\u00e1zat erre az eg\u00e9szre? \u2013 Beleharapott a sz\u00e1j\u00e1ba. Megsajn\u00e1ltam egy pillanatra, igaz\u00e1n k\u00e9ts\u00e9gbeesettnek t\u0171nt.
\n\u2013 Fogalmam sincs. Id\u0151utaz\u00e1s?
\nAnna fels\u00f3hajtott. Nem \u00e9rt\u00e9kelte a humoromat, amit ak\u00e1r s\u00e9rt\u0151nek is tarthattam volna. Ez volt az egyik \u00fct\u0151lapom a l\u00e1nyokn\u00e1l meg a zen\u00e9l\u00e9s, de a pillanat nem t\u0171nt megfelel\u0151nek ahhoz, hogy dalra fakadjak. Rosszul t\u0171rtem a komolys\u00e1got, Anna pedig hal\u00e1losan komolynak t\u0171nt.
\n\u2013 L\u00e1ttad a M\u00e1snaposokat? \u2013 Anna \u00fajra furcs\u00e1n m\u00e9regetett. Nem \u00fagy t\u0171nt, mintha bej\u00f6nn\u00e9k neki. \u2013 Az anyj\u00e1t, akkor az egy t\u00f6bb mint t\u00edz\u00e9ves film! Vajon hogy n\u00e9zhet ki most Bradley Cooper?
\nCs\u00edp\u0151sen tudott n\u00e9zni ez a l\u00e1ny, annyi szent. Szinte \u00e9reztem, ahogy a tekintete m\u00e9rges ny\u00edlk\u00e9nt a testembe f\u00far\u00f3dik. \u2013 Sz\u00f3val, annyit akartam ezzel mondani, hogy mi lenne, ha le\u00fcln\u00e9nk a konyh\u00e1ba, csin\u00e1ln\u00e1nk valami reggelit, azt\u00e1n \u00f6sszeszedn\u00e9nk a ruh\u00e1inkat, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ln\u00e1nk rekonstru\u00e1lni az el\u0151z\u0151 est\u00e9t?
\n\u2013 \u00c9n eml\u00e9kszem az el\u0151z\u0151 est\u00e9re \u2013 fonta \u00f6ssze a karj\u00e1t maga el\u0151tt. \u2013 Patrickkel elment\u00fcnk a munkat\u00e1rsai lak\u00e1s\u00e1ra vacsor\u00e1zni.
\n\u2013 Ez 2020-ban volt?
\n\u2013 Persze, hogy 2020-ban volt!
\n\u2013 \u00c9n arra gondoltam, hogy tegy\u00fck fel azt, hogy tegnap is 2025 volt. \u00c9s pr\u00f3b\u00e1ljuk kider\u00edteni, hogy akkor mi t\u00f6rt\u00e9nt. Mert felt\u00e9telezem, hogy te sem eml\u00e9kszel semmilyen fekete lyukra, uf\u00f3ra, esetleg Marty McFlyra 2020-ban, ami elrep\u00edtett volna ide.
\nAnna er\u0151sebben elgondolkozott ezen, mint azt el\u0151re sejtettem; egyetlen k\u00f3sza mosoly sem jelent meg az arc\u00e1n.
\n\u2013 \u00c9s te sem eml\u00e9kszel ilyesmire? \u2013 k\u00e9rdezett vissza.
\n\u2013 \u00c9n be voltam \u00e1llva, fel\u0151lem este kilenc ut\u00e1n j\u00f6hettek volna a Sz\u00fcrk\u00e9k t\u00f6megesen.
\nNagyon figyeltem, szinte b\u0171v\u00f6ltem, h\u00e1tha elmosolyodik, de nem semmi sem t\u00f6rt\u00e9nt. Lehet, hogy m\u00e1r fel kellett volna hagynom a filmes utal\u00e1sokkal, tal\u00e1n nem filmes l\u00e1ny. Er\u0151s k\u00e9sztet\u00e9st \u00e9reztem arra, hogy bef\u0171zzem. Isten tudja, h\u00e1ny napot kellett egy fed\u00e9l alatt elt\u00f6lten\u00fcnk, mire
\nvalami t\u00f6rt\u00e9nik. Ismertem az ilyen havaz\u00e1st gyerekkoromb\u00f3l, de nem akartam megosztani Ann\u00e1val, hogy sejts\u00e9gem szerint t\u00f6bb napig nem tudunk majd kimozdulni innen. \u00c9n legink\u00e1bb a kaja \u00e9s az \u00e1ram miatt agg\u00f3dtam. 2025 ide vagy oda, kurva nagy volt a h\u00f3vihar odakint, \u00e9s az a -22 se volt biztat\u00f3.
\n\u2013 Akkor benne vagy a reggeliben? Legal\u00e1bb megn\u00e9zz\u00fck, milyen kaja van itt.
\n\u2013 Nem \u00e9rzem \u00fagy, hogy tudn\u00e9k enni.
\nV\u00e1laszk\u00e9nt megkordult a gyomrom. \u00c9n \u00e9hes voltam, nem eml\u00e9keztem, mikor ehettem utolj\u00e1ra. Ann\u00e1r\u00f3l egy kicsit leolvadt a j\u00e9g, \u00e9s a konyha fel\u00e9 vette az ir\u00e1nyt.<\/p>\n

\n***<\/p>\n

\nAnna egy pillanatra sem vesztegette az id\u0151t, mik\u00f6zben \u00e9n felfedeztem a \u00fajhull\u00e1mos konyha rejtelmeit. A h\u0171t\u0151 MP3-at is j\u00e1tszott le, \u00e9s ki\u00edrta, hogy bizonyos alapvet\u0151 \u00e9lelmiszerekb\u0151l mennyi van odabent. A v\u00e1g\u00f3deszka egy apr\u00f3 kijelz\u0151n mutatta a r\u00e1tett mennyis\u00e9get. Minden tekintetben le voltam ny\u0171g\u00f6zve.
\nMelegszendvicset k\u00e9sz\u00edtettem \u00e9s k\u00e1v\u00e9t f\u0151ztem a vil\u00e1g legmen\u0151bb k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151j\u00e9n, ami szinte vak\u00edt\u00f3an csillogott a spotl\u00e1mp\u00e1k f\u00e9ny\u00e9ben. \u00c9ppen a paradicsomot v\u00e1gtam fel \u00e9s a v\u00e1g\u00f3deszk\u00e1t vizsg\u00e1lgattam, amikor meg\u00e1llt a kezemben a k\u00e9s. A h\u0171t\u0151 lej\u00e1tsz\u00f3b\u00f3l megsz\u00f3lalt a saj\u00e1t hangom.
\nAnna a kab\u00e1tj\u00e1val a kez\u00e9ben \u00e9rkezett meg a konyh\u00e1ba, mag\u00e1ra vett egy csinos, tapad\u00f3s farmert, \u00e9s tal\u00e1lt zoknit is. Azonnal \u00e9szrevette a d\u00f6bbent arckifejez\u00e9semet.
\n\u2013 Valami t\u00f6rt\u00e9nt?
\n\u2013 Hallod ezt? \u2013 k\u00e9rdeztem. Anna megforgatta a szem\u00e9t.
\n\u2013 Persze, zene.
\n\u2013 Ez az \u00e9n hangom! \u2013 odaugrottam a h\u0171t\u0151 ajtaja el\u00e9. A digit\u00e1lis kijelz\u0151 a MidLife Crisis nevet mutatta. Sz\u00f3val ez lett a zenekarom neve.
\n\u2013 V\u00e1\u00f3! \u2013 mosolyodott el Anna. \u2013 Nem csoda, hogy ilyen nagymen\u0151 vagy. Nagyon szuper \u00e9s profi.
\n\u2013 Ugye? \u2013 vigyorodtam el sz\u00e9lesen. \u2013 Bocs, ez most b\u00e9n\u00e1n j\u00f6n ki. De tegnap m\u00e9g csak egy gar\u00e1zsband\u00e1m volt, \u00e9s \u00f6r\u00fclt\u00fcnk, ha egy gimis b\u00e1lon fell\u00e9phett\u00fcnk.
\n\u2013 Akkor el\u00e9g hossz\u00fa utat megtehett\u00e9l \u2013 les\u00fct\u00f6tte a szem\u00e9t.
\nNem ismertem, nem tudhattam, mi j\u00e1r a fej\u00e9ben. De arra siker\u00fclt r\u00e1j\u00f6nn\u00f6m, hogy neki ez a szitu\u00e1ci\u00f3 sokkal kev\u00e9sb\u00e9 hasonl\u00edtott egy kar\u00e1csony reggelre, mint nekem. \u00c9n az \u00e9rthetetlens\u00e9g \u00e9s
\na k\u00e9telyek ellen\u00e9re is el\u00e9gedett voltam, s\u0151t, valahol att\u00f3l f\u00e9ltem, hogy csak \u00e1lmodom, \u00e9s fel\u00e9bredek a cs\u00f3r\u00f3, huszonn\u00e9gy \u00e9ves egyetemista b\u0151r\u00f6mben a k\u00e9telked\u0151 sz\u00fcleim mellett. Persze, elismert\u00e9k, hogy Josh Westbergnek marha j\u00f3 hangja van, de j\u00f3 hanggal is rengeteg ember v\u00e9gezte m\u00e1r az utc\u00e1n.
\nAnna s\u00f3hajtva kutatott a zseb\u00e9ben. Egy csomag pap\u00edr zsebkend\u0151t, egy gy\u00f3gyszeres dobozt \u00e9s egy k\u00e1rty\u00e1t h\u00fazott el\u0151. Minden egyes elemet \u00fagy m\u00e9regetett, mintha v\u00e1laszt tudna adni a k\u00e9rd\u00e9seinkre. K\u00f6zelebb hajoltam hozz\u00e1:
\n\u2013 Anna Thompson? \u2013 k\u00e9rdeztem vissza.
\n\u2013 \u00dagy fest \u2013 n\u00e9zett fel r\u00e1m. \u2013 Tegnap m\u00e9g Anna Brooks voltam.
\n\u2013 Az jobban tetszik \u2013 le\u00fcltem az asztalhoz, \u00e9s Anna el\u00e9 toltam egy t\u00e1ny\u00e9rt szendviccsel \u00e9s paradicsommal. Ennie kellett; \u00e1ltal\u00e1ban az ember jobb sz\u00ednben l\u00e1tja a dolgokat, ha nem \u00e9hes. \u2013 Ez a Patrick Thompson volt a pasid tegnap is?
\nAnna lassan enni kezdett, \u00e9s \u00e9n is csatlakoztam hozz\u00e1.
\n\u2013 Igen, tavaly jegyzett el hat \u00e9v ut\u00e1n.
\n\u2013 H\u00faha, akkor mostanra egy\u00fctt vagytok m\u00e1r t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9ve?
\n\u2013 Fogalmam sincs, hogy egy\u00fctt vagyunk-e, ugyanis \u00e9n itt vagyok veled az isten h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt Vermontban.
\nBelekortyoltam a k\u00e1v\u00e9ba. Elk\u00e9peszt\u0151 volt, ilyen j\u00f3t m\u00e9g sohasem ittam. \u00dajra a k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151 fel\u00e9 sand\u00edtottam.
\n\u2013 Az\u00e9rt ez nem felt\u00e9tlen\u00fcl olyan rossz \u2013 mosolyogtam r\u00e1 biztat\u00f3an.
\nAnna arca \u00fajra elkomorodott. Kiss\u00e9 megremegett a sz\u00e1ja, z\u00f6ld szeme elhom\u00e1lyosodott.
\n\u2013 Neked biztos nem, de nekem nem felt\u00e9tlen\u00fcl kellene rockszt\u00e1r fi\u00fak \u00e1gy\u00e1ban fek\u00fcdn\u00f6m harmincn\u00e9gy \u00e9vesen.
\nEgy pillanatra megtorpantam a v\u00e1laszad\u00e1s el\u0151tt. Sz\u00e1molnom kellett.
\n\u2013 Huszonnyolc \u00e9ves vagyok, annyira nem sz\u00e1m\u00edtok m\u00e1r fi\u00fanak.
\n\u2013 Att\u00f3l m\u00e9g \u00e9n elviekben h\u00e1zass\u00e1gban \u00e9lek.
\nK\u00f6zelebb hajoltam a l\u00e1nyhoz, \u00e9s m\u00e9lyen a szem\u00e9be n\u00e9ztem.
\n\u2013 Fogalmunk sincs, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt, szerintem k\u00e1r lenne el\u0151re ostoroznod magad.
\nAnna elhallgatott; a h\u00fcvelykujj\u00e1val s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k porcel\u00e1nb\u00f6gr\u00e9je f\u00fcl\u00e9t simogatta.
\n\u2013 De honnan fogjuk megtudni, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt?
\n\u2013 Majd kital\u00e1lunk valamit \u2013 dobtam bele egy paradicsomot a sz\u00e1mba. \u2013 Ebben biztos lehetsz.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tudom, hogy m\u00e1r nagyon sokan v\u00e1rj\u00e1tok a Kora febru\u00e1rt, ez\u00e9rt \u00fagy gondoltam, hogy a bor\u00edt\u00f3 leleplez\u00e9se el\u0151tt itt az id\u0151, hogy mindenkivel megosszam az els\u0151 fejezetet, aki bele szeretne olvasni a reg\u00e9nybe. A m\u00falt h\u00e9ten r\u00e1ad\u00e1sul el\u0151rendelhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a k\u00f6nyv … Continue reading →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2800,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"spay_email":"","jetpack_publicize_message":"","jetpack_is_tweetstorm":false},"categories":[2376,2318],"tags":[2378,1616,1932,1930,2098,1614,1924],"yoast_head":"\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\t\n\t\n\n\n\t\n