Úgy gondoltam, a mostani heti blogbejegyzésemben egy kicsit beszélnék nektek a Vigyázz rám borítójának kalandos útjáról. Remélem, hogy érdekesnek fogjátok találni a bejegyzést, ahol extra képeket is meg fogok veletek osztani! 🙂
A történetet onnan indítanám, hogy nagyon egyszerű dolgom volt a Beszélj hozzám borítójával kapcsolatban, ugyanis ugyanazon fotósnak volt pár másik képe is a kedvenc brooklyni padomon, így amikor megláttam az egyedül ücsörgő lányt a padon, azonnal megosztottam a kiadómmal a képet, és nagyon tetszett is nekik az ötlet, amiből aztán Botos Tamás csodálatos borítót kreált.
Azonban a Vigyázz rámnál ez óriási dilemmába taszított bennünket. Ugyanis volt két könyvünk, amelyeknek a borítója hasonló, összeillenek, így a harmadiknak is be kellett illeszkednie a sorba. Elsőként kiderítettem, hogy a fotók a Brooklyn Bridge Parkban készültek, aztán ráírtam a két eredeti kép készítőjére – aki egyébként orosz származású -, hogy vannak-e még fotói a helyszínről. Ő sajnos azt írta, hogy nincsenek.
Itt kezdődött az Insta-kalandom, amelynek végén Derick Chen válaszolt nekem. a @travelrgb Instagram oldal gazdája. Róla kiderült, hogy New York-i, és már készített képeket a kedvenc padomnál. Hamarosan levelezni kezdtünk, és megkezdtük a közös munkát. A legnagyobb gondunk a modell volt, Derick végül egy barátját kérte meg, hogy üljön a padra (akit egyébként én se láttam szemből sosem :D). Nekem csak bizonyos kitételeim voltak: 20-40 közötti fehér férfi, rövid barna hajjal, és ha lehet ingben legyen a fotózásnál, ami egyébként naplemente idején készült augusztusban. Derick tökéletesen teljesítette a feladatot, és elküldött nekem pár nyers fotót, ami azonnal a Maxim kiadónál landolt, hogy végül Botos Tamás dolgozzon tovább vele. Most elhoztam nektek a többi képet is, amiből végül nem én választottam ki, hogy melyik kerüljön a borítóra, mert én nem is tudtam volna megtenni 😛 Íme, az eredeti fotók:
Innentől már tűkön ülve vártam, hogy elkészüljön a borítókép. Az ügy kissé elhúzódott, ugyanis sokat gondolkoztak a kiadónál az árnyalatot illetően, hogy a harmadik borító ne hasonlítson teljesen az elsőre vagy a másodikra. Két más színű borítót elvetettünk a túlzott hasonlóság miatt. Most ezeket is megmutatom nektek érdekességként:
Hogy aztán a harmadikként megérkezzen a szépséges, zöldes árnyalatú kép, amit már mindannyian ismertek, és ezzel teljessé tegye a Pennington-testvérek trilógiát. Derek végig nagyon kedves volt velem, és azt mondta, hogy mindenképp szeretne rólam is fotót készíteni a padomon, hogyha egyszer New Yorkban járok. Abban már biztos vagyok, hogy irdatlan mennyiségű képet készítek majd ott, amikor visszamegyek.
Emellett a Brooklyn Bridge Park tovább ihlette Dericket, ezért még készített képeket a szuper helyen, ahol kilátás nyílik Manhattanre.
Tök jó, hogy ilyen pozitív kimenetele lett a dolognak! Nem tudom, ritkaság számba megy-e, hogy egy fotós ennyire kedves és segítőkész legyen? Bár, gondolom, az ő nevét is öregbíti, hogy a fényképét felhasználtátok egy (mondjuk ki) sikeres könyvhöz. Ő amúgy mit szólt a végleges képhez? Ha jól látom, a végeredmény egy összevágott verzió lett.
Nagyon jól néz ki élőben is, egymás mellett! 🙂
Én sem tudom, de én mindenkire ráírogatok ismeretlenül 😛 A végleges kép nagyon tetszett neki, és nem összevágás lett, épp ma nézegettem, hogy pont azt a képet nem tettem be az eredetik közé, ami végül választva lett 😛 Azt mondta, hogy álma vált valóra, hogy könyvborítón lehet a képe, bár szegény a könyvet nem tudja elolvasni 😀
Előbb vagy utóbb biztosan eljut hozzá is, nem? 😉
Confirm that you are not a robot, and Here is nicepresent for you. http://bit.ly/2EOcVR8