Forróság van, igazi júliusi nyár tombol. Írói vágyaimnak egy hatalmas szeletét képzi az, hogy képes legyek konzerválni bizonyos hangulatokat. Dobozba szeretném rakni az évszakokat és az érzéseket is, és ez folyamatos kihívást jelent számomra. Most hoztam egy kis nyárit, egy igazi kánikulás napon körmöltem a jegyzetfüzetembe a vonaton ülve. Remélem, hogy tetszeni fog nektek a hangulata.

Langyos, hajszárító meleg szellő simogatta a lány arcát az aranysárga pusztában.
Hunyorgó szemmel nézett fel a naptól szikrázó kék égre. A tücskök még
ciripeltek az éjszakai enyhülés emlékére. Forróságot ígért a levegő haraphatóan
édes, sűrű aromája.

A szalmahajú lány érezte bőrén az éjjeli tábortűz füstös illatát, fülében lágy, nyári dallamok csengtek. Szájában ízlelte az alkohol savanyú maradványát és az utolsó csók emlékének kellemes maláta és mentol ízét. Tagjai álmatag lassúságba dermedtek az alvás teljes hiányától, feje minden egyes szívdobbanásánál hasogatott egyet.Ennek ellenére mosolygott. Emlékeibe vésődött az előző nap forró, olvadozó aszfaltja, melyet sós tengervízzel locsoltak, hogy a hőség feladja a küzdelmet. De a forróság megtapadt. Ráolvasztotta az izzadt testekre a műszálas anyagot, méheket csalt a ragacsos jégkrémekre. A felhevült testet csak a tenger habjai hűthették le. A lángoló lélekre azonban a tücsökzenés fáradt meleg illatú éjszaka sem hozott gyógyírt.
Hajnalig táncolt
a szalmahajú lány, hogy lelke nyugtalanságát képes legyen lecsillapítani. De a tábortűz fényében a tengerkék szemű fiú tekintete csak még élénkebben csillogott. Gitárjának lágy akkordjai összecsókolóztak a langymeleg levegővel. Testük a holdfénytől ezüstös tengerben ért össze. Fájdalmasan izzó, barnára sült bőrük végre fellélegezhetett.

Reggel csörömpölve érkezett meg a vonat, éles fékhangjával feltépte a hajnal fáradt csendjét. A szalmahajú lány sohasem tudta kiűzni emlékeiből a tengerszemű fiú érintését, bármilyen távolra is vitte a csattogó vonat.

képek forrása: Pinterest