Befejeztem-élmény

Most pénteken egy saját magamnak szervezett író-maraton
keretein belül befejeztem a harmadik regényemet. Úgy gondoltam, szentelek egy
bejegyzést a különleges érzésnek és egy pár statisztikai adatról is beszámolok.
Befejezni egy regényt felemelő és szomorú érzés is egyben.
Sokszor hetekig ízlelgetem magamban az utolsó jeleneteket, amelyek teljesen az
elmémbe tapadnak. 2013-ban hosszú ideig kerestem a megfelelő időpontot. Fontos
volt a napszak, az időjárás és a hangulat, mintha csak helyet keresnék
magamnak, hogy át tudjam élni a tökéletes pillanatot.
A “Beszélj hozzám” című kéziratot 2013. július
18-án kezdtem el, és február 28-án értem a végére. Összesen 103 912 szó lett,
ami 252 A/4-es gépelt oldalt jelent. A NaNoWriMo nagyon sokat tett hozzá
novemberben, hiszen akkor egyetlen hónap alatt megírtam a felét (ez a többi
hónap tempójára nézve kissé bánatra adhat okot J). Eddig ez lett a leghosszabb regényem, hiszen
elődje, a Maradj velem 95 000 szavas lett.
A regények szerkesztésében Stephen King tanácsát szoktam
alapul venni.  Először érni teszem el a kéziratot
egy pár hétre (ami egyébként borzalmasan nehéz, hiszen rettenetesen kíváncsi
vagyok, milyen is lett egyben J).
Később pedig jön a szerkesztés, ami sohasem ér véget. King szerint az első
változatból tíz százaléknak kell kiesnie, hogy megkapjuk a másodikat. Ezt általában
sikerül is elérnem. Amikor az átírással is készen vagyok, akkor adom a kedves
első olvasóim kezébe a regényt.
Az első változat természetesen nálam is rettenetes, hiszen
én egyáltalán nem szerkesztek útközben, egyben nekiülve írok át. Én így
szeretem, nem szeretem keverni a két munkamódot. Természetesen a második
változatomban is vannak hibák, ezeknek a kijavításában viszont már a barátaim
is szoktak segíteni.
Regény nélkül nehezen létezem. Éppen ezért egy kisregényt
tervezek a várakozási időmben, később pedig nagy fába vágom a fejszémet. 2012
őszén kezdtem bele egy érdekes történetbe, amelynek középpontjában egy kisváros
áll, ahol furcsa események következtében nem halnak meg az emberek. Kihívásként
tekintek a kéziratra, amit 15 oldal után félretettem, de most újra szeretnék
dolgozni vele. 
képek forrása: Pinterest

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.