Több platformon is meséltem nektek arról, hogy a Végtelen bizony egy olyan regény, ami igen nehezen született meg. Az ötlet 2014-ben ért el hozzám. Annyit tudtam, hogy egy agorafóbiás zongorista lesz a főszereplőm, aki az előző életeiben fog utazni, hogy … Continue reading
A havi Írók egymás között sorozatunkban ebben a hónapban megint egy érdekes témával érkeztünk. Hogyan is épül fel a regény? Egyénileg hogyan építjük fel az írás során a kéziratainkat. Érdemes elolvasni Klári, Emma és Fanni bejegyzését is, hiszen rengeteg különbséggel … Continue reading
Tavaly már blogoltam nektek a Maradj velem helyszíneiről, és arról, hogy miért is oda helyeztem a történetemet, ahova (ide kattintva el is olvashatjátok). Most a Beszélj hozzám helyszíneiről fogok nektek beszélni, amiket szerencsére java részt láthattam a saját szememmel is, … Continue reading
Nagyon régóta várom, hogy megírhassam ezt a blogbejegyzést. Hosszú-hosszú idő telt el azóta, hogy leírtam 2012 áprilisában a Maradj velem első mondatát, és úgy fest, hogy idén decemberre teljesül az egyik legnagyobb álmom, és megjelenik az első könyvem a Maxim … Continue reading
Közeledik a november, és idén is szeretnék benevezni a NaNoWriMo-ra, ahol 50 ezer szót kell írni egy hónap alatt. Mivel a most írt regényem már a háromnegyedénél tart, ezért azzal biztosan nem fogok indulni. Viszont a november tökéletes arra, hogy … Continue reading
Minden írónak szüksége van múzsákra. Sokan képekben, zenében találják meg a maguk inspirációját. Én is használok képeket és zenéket is az írás folyamata során, de nekem sok esetben a színészek az igazi múzsáim. Nem véletlenül, hiszen gyerekkorom óta filmmániás vagyok. … Continue reading
Én is az a típusú író vagyok, aki nehezen ül le írni még akkor is, hogyha a következő jelenetet hosszú ideig dédelgettem a fejemben, és alig vártam, hogy papírra vessem. Persze a pár szabad órámban sokszor akadnak fontosabb dolgok az … Continue reading
Bevallom, hogy még blogbejegyzést sincsen igazán időm, erőm írni a NaNo mellett, de azért úgy gondoltam, hogy a félútról mégis megemlékezek. Vasárnap értem el a huszonötezer szót, de a múlt héten nem minden pillanat volt felhőtlen, ennek ellenére nem hagytam … Continue reading
Mivel idén is belefogok a NaNoWriMóba, ezért úgy gondoltam, hogy szentelek egy bejegyzést az idei előkészületeimnek. Ez lesz a negyedik hivatalos NaNo évem, de idén annyival lesz különlegesebb, hogy egy teljesen friss regénybe fogok belekezdeni, amiből szinte csak az ötlet … Continue reading
Már párszor emlegettem a három regényemet, amelyek írásába három évet fektettem. Bevallom, hogy igazán nehezen szakadok el a karaktereimtől, akik szinte hozzám nőttek a hosszú idő alatt. Mivel a főszereplőm, David Halloweenkor született, ezért úgy gondoltam, hogy írok egy novellát, … Continue reading
Regényt írni a legjobb dolog a világon. Ezt azt hiszem, kijelenthetem. Számomra kikapcsolódást jelent a saját életemből, ráadásul segít feldolgozni a mindennapi nehézségeimet, elakadásaimat. Nekem az utóbbi három évben hű társam volt egy trilógia, amit még akkor kezdtem el írni, … Continue reading
Már nagyon régóta fontolgatom, hogy elhagyom az írós blogommal is a Blogspotot. Szerettem oda írni, de az írós blogommal való elköteleződésem erősebb jeleként költöztem erre az új, saját neves oldalra. Tudni kell, hogy az év elején belejöttem a honlapok alkotásába, … Continue reading
Az utolsó hetében járunk a NaNoWriMónak, útközben jöttek mélypontok és átlendülések, a negyedik hétre pedig már csak a fáradtság maradt és még kilencezer szó a győzelemhez, ami már semmiségnek tűnik az elejéhez képest. Lassan vége van a novembernek. Vége annak a … Continue reading
Bevallom őszintén én magam is bűnös vagyok. Sokszor elveszek a félbehagyott történetek útvesztőjében, amelyek csak parlagon hevernek a számítógépemen, és hangosan sikítanak azért, hogy fejezzem be őket. Most írok egy kicsit a félbehagyás által okozott szorongásról. Amikor tizenéves korom elején … Continue reading