Első Könyvhetes élményem

Szerencsére a Könyvfesztiválos-élmény sorozatom folytatódhatott, és tényleg először jártam kint úgy igazán a Könyvhéten. Ezúttal sokkal kevésbé hibernálódtam a fagyban, de azért volt szélviharos-meneküléses eső, hogy meg legyen a teljes Könyvhetes spektrum. Hoztam sok képet és élményt, a bejegyzés végén pedig egy kis játékot! 🙂

Mondhatjuk, hogy már sokkal tapasztaltabban jelentem meg a Könyvhéten, mint előző alkalommal. Segített az is, hogy tudtam, kiket kell keresnem, és azt is, hogy nagyjából mire számíthatok. Lenge, nyári ruhában érkeztem a helyszínre, hiszen egyenesen az angliai tíz fokos tél elől menekültem (két nappal azelőtt bekapcsoltam a fűtést, hogy ne fagyjak a kanapéra). Bevallom, arra számítottam, hogy az egész napos dedikálás alatt majd barnulgatok kicsit, ennek azonban a szombati idő kevéssé kedvezett. Szerencsére azért kárpótolt rengeteg élmény.

Most sokkal lazábban indult a reggel, üdvözöltem az ismerős arcokat a 88. Ünnepi Könyvhét forgatagában, a férjem segített ezúttal szépséges formába elrendezni a Maradj velem-eket (kiderült, hogy valahogy nincs tehetségem a könyvek mutatós elrendezéséhez, még van mit tanulnom ezen a területen). A sok könyvem láttán most is meghatódtam, még fél év után is sokszor csak simogatom a borítót, és nem hiszem el, hogy az enyém a könyv.

Perceken belül rájöttem, hogy a Könyvhét miben is más, mint a Könyvfesztivál. A Vörösmarty-teret elözönlötte a tömeg, és persze nem csak magára a rendezvényre látogatók jelentek meg, hanem minden áthaladó turista. Rengetegen rá is vetették magukat az olvasóimnak szánt könyvjelzőkre (csak úgy :), persze én mindenkinek igyekeztem adni belőlük. De annak külön örültem, hogyha úgy bukkantatok fel a standnál, hogy már olvastátok a könyvet és szeretettek volna dedikált könyvjelzőt is mellé 🙂

Le sem tudom írni, mennyire jó érzés, hogy ennyien szeretitek a könyvet, amit ilyenkor tolmácsoltok is nekem élőben. A mostani Könyvhéten Niki melengette meg nagyon a szívemet, aki elmondta, hogy három hét alatt háromszor olvasta ki a könyvemet, aztán megérkezett a mosolygós Zita is anyukájával, aki a nyereményjátékomon nyert. Persze pont ekkor jött a standokat bontogató, viharos szél, ami miatt azonnal be kellett pakolnunk a könyveket a fedett rész biztonságába, de így Maximos összefogással ragasztottunk és ponyváztunk, amibe még a férjem és az egyik barátja is besegített. Szerencsére senki és semmi sem ázott el, és délután négyre – mire magamra aggattam minden lehetséges ruhát – olyan meleg lett, hogy vetkőzhettem is le.

Voltak különleges vendégeim is a standnál. Kedves Ashley és Hikari, akik mindig bearanyozzák a napomat, és minden beszámolójukban helyet kapok. Emellett találkoztam végre Bartos Zsuzsával, aki pont szemben dedikált a Könyvmolyképző standnál. Meglátogatott újra Kelly, akivel végre tudtunk kicsit hosszabban beszélgetni. És persze Greff Magdi, akivel nagyszerű volt együtt dolgozni, és hamarosan megjelenő új regényét mindenkinek ajánlom! Másik írótársam, Tolnai Panka is benézett hozzám, aki a Főnixes standnál dedikált.

Greff Magdival 🙂

Számomra még azért is volt igazán különleges ez a Könyvhét, mivel a Maxim standjának új megjelenései között megbújt pár könyv, amelyekben megtalálhatjátok az én nevemet is. Elsőként debütáltam szerkesztőként és nyelvi korrektorként, amivel egy másik nagy álmom vált valóra.

Mindenkinek nagyon köszönöm, aki eljött hozzám, számomra nincs is annál nagyobb élmény, hogy olvastok és szeretitek a könyvet. Hamarosan jelentkezem egy beszámolóval az ősszel érkező Beszélj hozzám-ról is, páratoknak már mondtam infókat a helyszínen is, de azokat sem akarom cserben hagyni, akik nem tudtak eljönni 😉

Most pedig hoztam egy kis játékot is, amely a Könyvmánia Blog oldalán fut éppen és általam dedikált könyvjelzőt lehet nyerni. Pár egyszerű feladatot kell érte teljesíteni. Így aki lemaradt volna a Maradj velem-es könyvjelzőkről, azok mindenképpen látogassanak el ide:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.