Calendar of Tales: Őrült július

Végre megérkeztem a júliusi Calendar of Tales novellával is. Előrebocsájtom, hogy kicsit kattant iromány lett. Mostanság szokásommá vált, hogy a repülőgépen írok novellákat, aminek általában valami borult eredménye lesz. A júliusi téma: Mi a legfurcsább dolog, amit júliusban láttál? Azért olvassátok szeretettel 😉 És keressétek Fanni írását is, amit ide kattintva elérhettek!

Őrült július

Tombolt a júliusi forróság a csendes kisváros aszfaltja felett. A hőmérő higanyszála egy teljes hete a negyven fokot ostromolta árnyékban. Az emberek testére ragacsos izzadtság tapadt. Nem létezett menekülés a kontinens belsejében a tomboló hőtől. A tengerparti szél ide nem hozott felfrissülést, az esőtlen forróságban a napraforgók sem akartak már az égre nézni. Kókadt fejjel bámulták a repedezett talajt, mintha ott enyhülésre lelhetnének.

Az őrület lassan szivárgott az emberek fejébe a harmincfokos, zengő tücsökhangú éjjelen. A július immár nem hozott felüdülést, csak kiszabadította a bennrekedt indulatokat. Senki se látott már a nyárban feloldozást, nem vette észre a patak partján a víz boldog csillogását, csak a rothadás bomló bűzét az iszapban.

A Smith farmon a család tagjai dühödten vágták egymás fejéhez a sárgabarackot a tűző déli napsütésben. A bezárt zsaluk mögül kilestek a szomszédok, de csak azt látták, hogy a túlérett gyümölcs élénk húsa könnyedén loccsan szét a nagynéni őszbe hajó haján. A testvére a létrát rángatta alatta, amíg a másik unokatestvér nyálfröcsögve dobálta a vödörbe az erjedt szagú gyümölcsöt. Hangjuk eltorzult, ahogy a barackon marakodtak.  Rohadt gyümölcs szaga szállt a farm felett.

A kabócacsendes nyári délutánt kínos röhögés szállta meg. A gyűlölet hangjai visszhangzottak a faluhatárról. A Smith farmtól délre gabonatározóba fojtottak egy fiatalt, miután a következő éjjel se hozott enyhülést. A haverjai lökték be a gabonatárcsába, ahogy tovább tombolt a július pusztító dühe. A srácok sokat ittak, másnapra arra sem emlékeztek, min vitatkoztak, de a lüktetés nem szűnt. Arra csak a hűs idő hozhatott volna enyhülést.

A kisvárost lassan felemésztette a teljes káosz. Főleg, amikor a polgármester a főtéren közölte, hogy a hetekben nem várható lehűlés. A köpcös kis ember remegő hangon mert csak előhozakodni a tényekkel a vörösen izzó naplementével a háta mögött.

A főtéren eluralkodott a káosz. Emberek ugrottak egymás nyakának. Szomszédok, közeli barátok fojtogatták a másikat. Megízlelték a többiek hagymaízű izzadtságát, ahogy fogukat mélyesztették az ismerősök bőrébe. Morgás töltötte be az utcát, a nap meg csak vigyorogva égett a horizonton. Senki se vette észre, hogy rózsaszínre festette a látóhatárt. Az izzadtságba vér keveredett, komótosan csordogált végig a szürke aszfalton.

Csak lángolt, lángolt az őrült július.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.