Írók egymás között – Írósuli tíz lépésben

Bizonyára észrevettétek, hogy elmentünk egy kis nyári szünetre az Írók egymás között sorozat kapcsán, de eljött a szeptember, és újult erővel vágunk bele a dolgokba! Mondhatjuk, hogy szeptemberben megihletett bennünket Elizabeth Gilbert bejegyzése, aki tíz lépésben közölte az Instagram és Facebook oldalán saját filozófiáját az írásról. Ezt a rövid bejegyzést le is fordítottam az oldalamon, amit ide kattintva érhettek el. Szóval, úgy gondoltuk, hogy Fanni, Emma, Klári és én is összefoglaljuk tíz pontban, hogy milyen tanácsokat adnánk egy kezdő írónak (a nevükre kattintva elérhetitek a többi bejegyzést is).

1) Legyél őszinte! Nyúlj mélyre, dolgozz magaddal!

A legjobb írásokon látszik, hogy az író őszintén fontosnak találja a témát, amivel dolgozott. A véleményem szerint az tesz valakit igazán íróvá, hogy lenyúl a legmélyebbre, és képes előhúzni a legrémesebb gondolatait is, hogy azzal dolgozzon. Éppen ezért az íráshoz elengedhetetlennek tartom az önismeretet. Sokszor nehéz a lapokon találkoznunk önmagunkkal, nehéz lecsupaszítva megmutatnunk saját magunkat, de érdemes.

2) Figyeld meg az embereket, figyelj meg mindent magad körül!

Az előzőhöz szervesen kapcsolódik, hogy ne csak magadat ismerd, de másokat is szemlélj objektívan. Az írók általában nagyon jó megfigyelők, és a legtehetségesebbek kristálytisztán látják az embereket maguk körül. Ehhez persze, nagyon fontos az önismeret. Emellett ne csak az embereket figyeld meg, hanem mindent, ami csak létezik körülötted.

3) Ne mondj, mutass!

Lerágott csontnak mondható ez a szabály, de nagyon igaz. És szorosan kapcsolódik a megfigyeléshez. Ha képes vagy jól megfigyelni a dolgokat magad körül, akkor sokkal inkább le tudod majd írni őket. Legyen szagos, ízes, hangos a szöveg, különben száraz marad.

4) Olvass sokat!

Szintén elengedhetetlen. Olvass mindent. Klasszikusokat, mostani irodalmat, a kedvenc zsáneredet, aztán lépj ki a komfortzónádból, és olvass! Az olvasással fejlődik a szókincs, a fogalmazási készség, megfigyelheted általa, hogy egyes írók milyen mesterfogásokat alkalmaznak. Olvass figyelmesen! Az az író, akinek nincs ideje olvasni, elveszett.

5) A történetednek legyen eleje, közepe, vége.

Indulj el valahonnan, juss el a csúcspontig, és zárd le a történetedet. Ha fejezeteket írok, mindig szem előtt tartom, hogy az adott részben van-e olyan momentum, ami előremozdítja a történet konfliktusát. Ha nincs, általában kihúzható, lehet, hogy letértél a fő csapásvonalról. Haladj előre! Ha benne vagy egy regényben, nagyon hasznos, ha minden nap foglalkozol a történettel.

6) Ismerd az alapokat, de ne vessz el az írástechnikában!

Az alapok ismerete nagyon fontos. Nekem anno egy három hónapos írósuli hozta meg az áttörést, kiderült, hogy azért nem működtek az írásaim, mert nem tudtam, mit is csinálok. Egy-egy írástechnikai könyv, egy-egy kurzus nagyon fontos, de ne halmozd túlzottan, mert könnyedén begörcsölsz. Az írást is inkább úgy lehet igazán megtanulni, ha csinálod.

7) Írás közben ne törd magad, hogy jól csinálod-e, amit csinálsz!

A kételyek mindig megrohanják az embert, főleg egy-egy döcögősebb fejezet után, amikor úgy érezheted, kukába való az egész. Ezen a fázison is át kell verekedned magad. Ne szerkessz írás közben, ne javítgasd a mondatokat, csak írj. Könnyedén le lehet blokkolni, ha nem hiszel magadban.

8) Mindig úgy írj, hogy sose kell megmutatnod a művedet senkinek!

Én ezt a szabályt alkalmazom, amikor olyan dolgokat írok, amik feszegetik a határaimat. Ha nem azzal a szándékkal írsz, hogy ezt ország-világ olvashatja, akkor mélyre nyúlhatsz, dolgozhatsz a legféltettebb titkaiddal. Aztán a végén, amikor újraolvasod, kiderül, hogy meg mered-e mutatni valakinek.

9) Merd szeretni azt, amit csinálsz!

Néha legyél elégedett. Legyél elégedett egy-egy mondattal, egy-egy karakterrel. Nem kell gyötörni magad folyamatosan. Halkan valld be magadnak, hogy tetszett, amit most írtál, mert lehet másnap már utálni fogod.

10) Ne kérj véleményt útközben!

A lehető legnagyobb hiba, amikor a nagy lelkesedésedben véleményt kérsz egy regény első fejezetéről. Tapasztalat, hogyha túl korán olvasom fel valakinek az első fejezetemet, sose írom meg az adott regényt. Haladj előre a bizonytalanságoddal, fogadd el a helyzetet! Ha útközben kérsz tanácsot, levisznek az ösvényedről, és az általában nem helyes.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.